Üdvözlök mindenkit! Tanácsot kérnék szakítás témában? Komolyan gondolhatja ezt a nejem vagy elment a józan itélőképessége?

Kicsit hasonló a történetünk,de fordítva.

Én is 68 as vagyok, azaz nyáron leszek 46:)Mi is most vagyunk 27 éves házasok:)

A férjem 1 el több.

Nálunk is majdnem 4 éve már, hogy történt a megcsalás, de itt a férjem lépett félre.

El akartam válni,de sikerült megbeszélni, miért tette.szakított a nőjével, és próbálta jóvátenni a dolgot.Én meg próbáltam megbocsátani....a bizalom nem 100% ban tért vissza, de minden sokkal jobb lett.

Abban biztos vagyok, hogy tudja,hogy amit megbocsátottam 4 éve, az nem ismételheti meg, nem teheti meg még 1x.

Azaz,ha megtenné, vége lenne.

Te adtál 1 esélyt,emberek vagyunk, megtörténhet 1 hosszú házasságban, bármelyik fél megbotolhat.De többször?Soha!!!

Hiába próbálod mentegetni,mert szereted, ő viszont nem...sajnos, ezt lásd be...:(

1x belefér,de neki kellene jóvátenni ,ha hibázott,nem megismételni.

Hidd el, nem néz téged semmibe,sajnos.

Engedd el, és ha megszívja, az már legyen az ő baja, téged ne érdekeljen többé.

2x már megalázott, mit akarsz még?

Tényleg nem vagy még öreg,kezdj te is új életet,ennyi volt nektek megírva...

Nem írtad, van gyereketek, ha igen ő mit szól hozzá?

bocsi,tenyleg irtad!

De ettol fuggetlenul,nekik az anyjuk marad,ezutan is.csak neked nem mindegy,hogy eled le az eletedet,mindig azon parazol majd megint mikor csal meg? Jo ez neked? hat,te tudod,de ha ezutan is siman megbocsatasz,semmibe nem nez majd,jobb ha tudod.

Szia! Nem irigyellek. Megértem miért nehéz neked elküldeni. Pedig tényleg ez lenne a megoldás.

Valóban, minden logika szerint vissza fog jönni. Akkor majd eldöntöd, mit szeretnél.

Ha most ráveszed, hogy maradjon az 2 dolgot fog jelenteni:

1 .bármit megtehet, hiszen mindegy mit tesz, csak maradjon

2. mindig benne marad a kérdés, hogy a másikkal milyen lett volna

Ezek közül egyik sem túl kecsegtető számodra.

Ellenben ha elküldöd másik 2 lehetőség áll fenn:

1. rájön mekkora hülyeséget csinált és vissza akar menni hozzád

2. javul mindkettőtök élete azzal, hogy nem maradtok olyan emberrel, aki nyilvánvalóan nem tesz boldoggá benneteket (vica verza)

Te döntesz.

Sok erőt és kitartást, bári is legyen a vége!

Menni akar hadd menjen, de előtte rendezzétek mindenképpen a házasságot jogi úton is. Ha nem teszitek a te nyakadban igaként marad, míg ő kedve szerint élheti életét, s bármikor jöhet-mehet a te házadban is, hiszen házasok vagytok.

Amikor pedig visszatér pár hónap múlva, kezdhetitek elölről (találkozás, randi, eljegyzés), így még van esélye, hogy egymás mellett menjetek végig. Gondolom te nem tudsz majd neki nemet mondani úgyse.

Viszont ha esetleg tényleg sikerül rátalálnod idő közben egy olyan nőre, akivel egymásnak teremtettetek, legalább ne legyen jogi akadály előttetek. Merthogy ilyenkor a lelépő fél a legritkább esetben járul hozzá, hogy te boldogan élhess, míg ő két szék közé pottyant. (Remélem számodra se kérdés, ahogy írták többen is, hogy agglegényként anyukával élni... hát... nem vall egészséges emberre)

Kedves kérdező!

Bár hozzád képest szemtelenül fiatal vagyok (26/f) mégis úgy gondolom, hogy meg kell osszam a véleményem. Igaz, fogalmam sincs, hogy milyen lehet ennyi időt "lehúzni" egy másik ember mellett (elvégre nem vagyok annyi idős mint amióta ti együtt vagyok) de egyszerre tölt el ámulattal és ijedtséggel, hogy ennyire jó lelkű vagy és szeretnéd menteni a menthetőt.

Nekem is volt egy kapcsolatom ahol a párom félre ment amit én is hajlandó lettem volna elnézni. Az egészből az lett, hogy porba tiportam a saját önbecsülésemet és mindenáron vele szerettem volna lenni. Végül szétmentünk végleg. Így, sok év távlatából már úgy érzem, hogy nem lett volna jó. Ha pedig érezteted a másikkal, hogy bármit megtehet veled akkor nagyon sok mindent meg is fog engedni magának.

Ilyen normális emberért mint te szerintem kapkodnának. Főleg ebben a korban.

Kedves kerdező!

Van azóta valami fejlemény?