Ti mit éreznétek, ha a párotok elhagyna titeket mondjuk egy börtönviselt férfiért? (Ha lehet csak pasik válaszoljanak. )

Kedves előttem szóló!

Én pedig nem vagyok nő, így csak férfiként tudom megosztani a tapasztalatomat.Viszont abból van bőven. Lehet olyan pont a férfi életében, amikor végképp betelik a pohár és felborít mindent.Mint férfi ehhez azt hozzá kell tennem, hogy ez akkor következik be, amikor már egy tucatszor "majdnem" eljött ez a tetőpont, de valami miatt megint bizalmát adja a társa felé a kapcsolatban. Szóval! Ha eljön ez a bizonyos tetőzés, akkor már minden mindegy alapon borít mindent, mert "ennél csak jobb lehet egyedül is" érzés eluralkodik rajta.Persze, mindkét fél hibás lehet, ha rossz a kapcsolat.De van olyan, hogy valakivel már képtelenség együtt élni és kínszenvedés minden nap vele.Ráadásul ha még veszekedések is vannak, netán elcsattan egy-két pofon néha, akkor meg jobb ha hamar vége is ennek a történetnek. Az, hogy ki mennyire képes társas életre ellenkező nemű párjával, az megmutatkozik a következő párkapcsolatában. Ha a következőben minden ideális, és kiegyensúlyozott, boldog a párkapcsolat, ott nem igen lehetett hibás a fél az előző kapcsolatban. Ha ellenben az elhagyott(vagy párját elhagyó) személy következő kapcsolata is csőd, vagy netán 10 évig nem tud felmutatni egyetlen egy komoly kapcsolatot sem, ami 1 hétnél tovább tartott volna, na ott magában kell keresni az okokat, és törekedni a hibák kijavításában minden emberrel.(még talán a régi párkapcsolatával is baráti kapcsolatra törekedni)