Van valakinek ötlete arra, hogy hogyan győzzük meg a bírónőt, hogy 110 000 - 120 000 Ft-os gyerektartás meghaladja a gyerek szükségleteit? (Ennyi a 20%)

Hát elgondolkodtató, hogy 4 év alatt 12 millát valaki ki tudjon perkálni?! Pláne úgy, hogy semmije nem volt szegénynek, mert a lakásomban éltünk. Közösek voltak a megtakarításaink, de akkor még más anyai helyzetünk volt. Na a rá eső részből nem vett volna ilyen lakást. Amikor azt írtam, hogy anyuka is jól keres, az egyrészt azért volt, mert a maga részéről is hozzá kell tenni a gyermek eltartásához. De kérdem én? 90eFt apuka, 90 eFt anyuka, ezt a gyerekre költi, anyuka keres 220eFt nettót, akkor miből is telt 12 millás lakásra, a maradék 130eFt-ból? Na akkor számoljunk: 130eFtx12x4év= az is alig több, mint 6 milla. Ja és mellette nyögi az új autó hitelét, mert hirtelen le kellett cserélni a 2 éves autót.

És egy másik kommenthez. Azóta született gyerekem, és nemsoká érkezik az új családtag. Senkitől nem sajnálom, pláne nem a saját gyerekemtől, de azért álljon meg a menet. Nem vagyok Mágnás Miska. Átlag ember vagyok, átlagos kiadásokkal.

Végigolvastam a kommenteket, és nagyon nem tudnak egyesek számolni. A fizetésem sosem volt 480eFt, a kedves hozzászólók elfelejtették belőle levonni a kifizetett gyerektartást. Ja, kivéve, amikor a havi fizuhoz hozzácsapták az éves jutalmat. Na ebből fizettem ki a folyószámlahitelt, mert szinte hónapról hónapra mínuszban voltunk.

Egy gyerekre minden pénzt rá lehet költeni, határ a csillagos ég. De ha anyuka eü papírokkal igazolja, hogy a gyerekem egy hadirokkant, akkor ugye senki nem gondolja, hogy élsportoló teniszező? Ugye nem?????????

Mert hogy itt bukott meg a dolog. Az egyetlen nyomós indok a bíróságon az, ha beteg a gyerek. Az egészséges gyerekemből a bíróság előtt egy hadirokkant gyerek lett. De hál' Istennek egészséges. Remélem anyuka elszámol a lelkiismeretével. Szememben ez nem más, mint csalás!

És egyetlen egyszer sem tudtam elérni, hogy a gyerekemet orvosszakértő vizsgálja meg! Vittem képeket dögivel. De senkit nem érdekelt! Csak az számít, hogy fizessek, mint a katonatiszt.

Szívesen áldozok a gyerekeimre, de nem szívesen fizetem ezt kötelezően anyukának, mert saját szememmel látom, hogy nem a gyerekre költi! Pláne nem azokra, amit a bíróságon oly szépen felsorolt.

Szívesen megveszem a gyereknek azt "ami nélkül már egy percet sem tud élni", néha csak azért is mert sajnálom őt, hogy neki ilyen szétválasztott élet jut, amiről ő nem tehet. Bár nem tartom jónak, hogy egy gyerek mindent megkapjon amit kiejt a száján. Vagy csak azért megkapjon valamit, hogy menőzhessen vele.

Szegény és szerény családból származom. A családon belüli gyerekemet így más elvek szerint neveljük. Nem hódolunk a reklámoknak, nem veszünk felesleges dolgokat.

Ha a családon kívüli gyerekem felnő, és a saját lábán kell hogy boldoguljon, és megszokott számára, hogy eddig mindent megkapott, akkor ez nagy törés lesz az életében. Mint ahogy a legtöbb gyereknek, akinek ki volt nyalva a hátsója, aztán egyszer csak nincs. És nem fogom tudni támogatni, mert ha megfeszülök se tudok annyit félretenni, hogy ezt majd a jövőben is biztosítsam számára.

Na és akkor a jófej apa mehet a pí...be.

Könnyű ítélkezni mások felett, de besokalltam, hogy mindenki csak azt látja, hogy óóóó apuka sajnálja a gyerektől. Óóóó milyen sokba is kerül a gyerek. Valóban. De úgy gondolom, hogy pl. óvodásnak nincs szüksége, hogy egyszerre járjon úszni tanulni, angolra, táncolni. Hangsúlyozom: egyszerre nem. Túlterheljük a gyerekünket, saját magunkat akarjuk megvalósítani bennük, vagy azt, amit mi szerettünk volna, de nekünk nem adatott meg.

Ahelyett, hogy figyelnénk a gyerekünket, hogy miben jó, és abban segítenénk őt előre. Egyesek már az ovit is versenyistállónak tekintik, az iskoláról meg ne is beszéljünk. Versenyeztetjük a gyereket, mint valami agárt vagy lovat.

A sértődött anyukák pedig az apán akarják elverni sérelmeiket. És még attól sem riadnak vissza, hogy ehhez még a saját gyereküket is eszközként használják!

Igen, könnyebb anyukaként beíratni a magánórára a gyereket, ezzel összecsapni a tenyereket, hogy a gyerekkel való foglalkozás le van tudva.

Pedig mi magunk is sokat tehetünk a gyerekünkért! Hihetetlenül sok dolog van, ami kis kreativitással, egy ötlettel fillérekbe kerül, és időt spórolunk vele.

A gyerek pedig semmiről nem marad le - ezt a pedagógusok állítják.

Akinek nem inge természetesen ne vegye magára, de ebben a perben ezt tapasztaltam. Nem a gyerek számít, hanem a kicsikart pénz.

Végigolvasva a kommenteket sok a félreírás, félreértelmezés. Értelmes tippet, amivel érvelni lehet senkitől nem kaptam. Aztán mikor próbáltam helyesbíteni azt kapom, hogy hazudok. Kikérem magamnak!

Ez jól tükrözi a bíróság munkáját is. Az ítéletekben annyi pontatlanság, félreírás volt, hogy alig győztük javíttatni. Egyszerűen átsiklottak nyilvánvaló tények fölött, vagy egyszerűen figyelembe se vették. Sok a hézag, sok a kiskapu, sok nyilvánvaló hazugság. Csalódtam az igazságszolgáltatásban.

Két per volt. Az egyikben megállapítottak 20%-ot. Bár ügyvédi javaslatra addig is fizettem egy fix összeget kihozták, hogy tetemes elmaradásom van, amit egy év alatt kellett visszafizetnem. Gyakran a fizetésem 50%-ig terhelték meg. Az elmaradás visszafizetésétől kezdődően, vagyis a per lezárását követően, vagyis hivatalosan az első pillanattól 100eFt kötüli összeget fizettem. Majd megemelték a fizetésemet, és ezt követően nemhogy "maradt", hanem még több lett a gyt. Így már világos? Ennek lassan tényleg 4 éve.

Most, hogy lezárult a per, megállapították, hogy túlfizetésem van, nem is kevés. Na majd 4 év alatt vissza is kapom... Hurrá!

És belegondolt már valaki abba, hogy ennyi pénzért mennyit kell gürizni? Mekkora a felelősségem? Félévente komplex orvosi vizsgálatom van, nem véletlenül. Esetleg ez mond valakinek valamit? A túlórát nem fizetik, az természetes. Napi 12-14 órát dolgozom, hétvégén otthon fejezem be, amit nem sikerült. Éjjel-nappal ugrásra készen kell állnom, mert bármikor behívhatnak? Ugye senki nem gondolta, hogy a két szép szeméért valakinek ekkor pénzt fizetnek?

Nem tudom mikor voltam utoljára úszni, nyaralásról nem is álmodunk, nem tudom mikor néztem végig egy filmet utoljára. Ó bocs, nem panaszkodni akarok. Csak jól esne ha valaki látná a csúnya gonosz szemét apa mögött az embert is.

És itt be is fejeztem... A kritikából elegem van, tanácsot, jó szót meg nemigen kaptam.

Mindenkinek minden jót kívánok!