Van itt olyan anya, akinek a gyerekét az apának ítélték? Vagy lemondott róla az apa javára? Miért?

Sajnos én is ismerek, méghozzá a Nagymamám. Aki egyik pillanatról a másikra sok-sok évvel ezelött elhagyta két kicsi lányát (édesanyám 15éves,és nagynéném 9éves) Érthetetlen volt az égész és végül a bíróság Nagyapámnak ítélte meg a lányait, aki becsülettel felnevelte őket. Érthetetlen, hogy miért tette ezt az a nő aki még az unokáira sem volt kíváncsi.

Tőlünk anyukám elköltözött. Eszébe sem jutott, hogy vigyen engem vagy a 2 testvéremet.

Én most 20 éves vagyok (lány), 14 voltam mikor válni kezdtek a szüleim. Anyám lemondott rólam, és hagyta hogy apámmal maradjak. Mert én is apás vagyok, és én ezt szerettem volna. A kapcsolatunk ettől függetlenül anyával teljesen jó. Ritkán találkozunk és nem is nagyon beszélünk telefonon, de amikor elmegyek hozzá, igazi "barátnős, mindent megbeszélünk" jellemzi a kapcsolatunkat. Ha lesz gyerekem és az apjával megromlik a viszonyom, és válásra kerül sor, én is így cselekednék, mint anyám. Tény és való hogy én 14 évesen már eldönthettem (anélkül hogy beleszóltak volna), hogy mit akarok. De én kisebb gyerek esetében is rábíznám a döntést. Abba meg senki nem hal bele ha később a gyerek meggondolja magát és költözni akar.

Ismerek egy lányt, akiről mindkét szülője lemondott, és a nagymamája nevelte fel. Az apja kint él svácban, és nagyon jó a kapcsolatuk, az anyukája már meghalt rákban, mikor a lány még kamasz volt. A lány (most már családos anya, tündéri kislánya van) elmondása szerint nagyon jó volt a kapcsolata az anyjával is, és jobbat nem is tehettek volna vele. Mesélte azt is, hogy ő maga kérte, hogy a nagyival lehessen, és a szülők ezt meg is adták neki. Elmondása szerint boldog gyerekkora volt, és most boldog felnőtt lett belőle, aki (mint látszik is rajta) szereti a szüleit.