Gáz az életünk. Változtatni szeretnék de anyu semmikép sem hajlandó belemenni?

Szerintem jó ötlet, de anyud nem tudom, hogy hogy fog lépni. Anno az enyim sem volt hajlandó belátni, hogy az, ahogy élünk nem normális. Én is 16 voltam akkor... aztán én léptem, mikor lehetőségem nyílt rá 20 évesen. Végül 16 évvel később sikerült kilépnie abból, amiből már anno kellett volna. Nem mondja ki ugyan nyiltan, hogy tényleg kellett volna, de tudom, hogy tudja.

Sajnos a megszokás nagyon nagy úr és minél idősebb az ember annál nehezebb váltani. Nem irigyellek.... viszont bíztatásként mondom, hogy az én életemre ez mégsem telepedett rá, szóval te is tanulj ebből az egészből és ha majd tudod alakítsd az életed úgy, hogy mindig gondolj arra, hogy ha lépni kell, akkor lépni kell.

Amúgy nem te írtál már ki régebben is egy kérdést? Szerintem már akkor is írtuk sokan, hogy az amúgy dícséretes, hogy anyud tanul és bármennyire is nehéz nektek valahogy ezen az időszakon túl kell jutni. Szuper vagy, hogy támogatod és elhiszem, hogy pokol most neked, hiszen 16 évesen más dolgokkal kéne foglalkoznod, de hidd el, hogy lesznek még barátaid és tényleg helyre fognak jönni a dolgok. Amúgy talán a nagyszüleid bevonásával tudnál hatást gyakorolni anyudra az észérvek mellett... nem tudom. Náluk az észérvek meg az ismerősök sem segítettek, de nálatok talán más a helyzet. A te édesanyád azzal, hogy tanul tulajdonképpen tudja, hogy változtatnia kell. Az enyim soha nem ment volna el tanulni, mert hogy ő már öreg. Ami így 33 éves szemmel nézve nevetséges kifogás. :)

Kitartást!

A vidékiek nevében kikérem magamnak Candy válaszát. Tudod, ha senki nem lakna falun, neked kb nem lenne mivel megtömnöd a fejed. A meg, hogy anyukája nem végzett egyetemet nem a te dolgod, hidd el, nem lehet mindenki diplomás...Ostoba vagy

A kérdésre válaszolva:

a falunak olyan előnyei is vannak, hogy pl a kertben sok mindent meg tudnátok termelni, mi is ezt tesszük, így elég sokat spórolunk. Viszont, ha a munkáltató nem fizeti a bejárást anyukádnak, akkor még az is megeshet, hogy ezt a munkát is elveszíti. Nagyon dicséretes, hogy aggódsz a családod miatt, sokan lekakálnák, hogy vigyázzanak a testvérükre. Hidd el, sokkal jobb lesz az életetek később, csak segíts te is, ahogy tudsz. Ki kell sajnos böjtölni ezt az időszakot, de te és a testvéreid arra kell hogy törekedjetek, hogy tanuljatok, amíg csak lehet, hogy később tudjatok anyukátoknak segíteni...HAsonló helyzetből magyarázok :D

Kedves Kérdező!

Én azt javaslom, próbálj meg higgadtan beszélni anyukáddal, tudd meg, miért ellenzi ennyire a költözést. Lehet, hogy csak beszélnie kell a félelmeiről, hogy meg tudd nyugtatni.

Nyilván ez egy új helyzet lenne, és tudod az emberek félnek mindentől, ami új, ezért fontos, hogy beszéljetek róla! Mondd el az érveidet, hallgasd meg az ellenérveit, csak így juthattok előrébb.

Kedves Kérdező!Az első vagyok.Azok után amit másodjára írtál, nagyon nehéz megszólalni.Őszinte együttérzésem az egész miatt.Hogy mit lehet tenni, arról fogalmam sincs.Ha maradtok, esetleg kereshetnél olyan családokat ahol hétvégenként gyerekfelügyeletet tudnál vállalni vagy valamilyen hasonló, diák barát megoldás.Normális esetben azt mondanám, hogy a hugoodat és téged is látnia kell egy pszihológusnak(minden kórházban van ingyenes)de nem tudom, hogy ezt nem kell e jelenteniük.

Az anyád kötődik még ehhez az emberhez(?)?Nem igaz hogy nem látta mit csinál veletek.Beszéltél erről valaha valakinek?Úgy általában mik a kilátásaid?Ha nem sokára nagykorú leszel, szerinted mire számíthatsz, merre szeretnél majd tovább lépni?Szegénykém, annyira, de annyira sajnállak, jól felhúztam magam azon amit írtál.

Nem, nem tudok tanácsot adni, erre a borzalomra nem lehet.A legmélyebb együttérzésem.Kitartáson kívül semmit nem kívánhatok.

erre a kis candy p.csára ne hallgass..elkényeztetett libácska. :)

Viszonylag vidéken lakom (Cegléd-Bp 60 km)

annyi,hogy itt nincs pláza ahol egész nap tudom mereszteni a s.ggem! helyette kitudunk ülni a haverokkal valaki kertjébe és szalonnát sütünk vagy vagy borozgatunk.(ne kövezzetek meg :D)

és mielőtt leszólna valaki,hogy valszeg kis csóró vagyok akkor..nem nevelőapum egyetemet végzett,anyu most végzi munka mellett. kb mindenem megvan.(márkásabbnál márkásabb ruháim,egész jó telefon,gép.de csak mert az ilyeneknek ez az érték) Egy szavamba kerülne,és költöznénk Pestre mert van ott egy üres lakás,de nem akarom itt hagyni a kis városomat."OMG" :)))))

Kérdező:anyukáddal mennyit próbáltál erről beszélni?mert megkellene értetni vele,hogy úgy könnyebb lenne.esetleg a rokonok nem tudnának rá hatni? :/

15L