Itt vannak pasik is, úgyhogy hátha mondanak okosat. Sos! Honnan tudhatom, ha a férjem már nem szeret? Ki vagyok borulva!

1. 1 éves gyereket már nem kell szoptatni, sem a melledet fejni. több időd maradna mindenre.

2. miért kel óránként éjjel?! nem csoda, hogy fáradt mindenki. szoktasd rá a gyereket az alvásra és mindenki kipihentebb lesz.

3. szex-kérdésre nem tudok reagálni, mert én is hasonló cipőben járok, nem hajlandó lefeküdni velem a férjem.

Utolsónak:

a gyereket addig kell szoptatni amíg van tej és amíg akar szopizni. ezt mindenki tudja. Jesszusom

vagy álljon át tápszerre ha amúggy is van teje és megélhetési gondjaik vannak?? hahó

2. a gyerek gondolom megérzi a szülők feszültségét, ezért lehetnek alvási gondjai úgyszintén, vagy csak ilyen gyerek. Nem minden gyerek egy angyal. Nyilván az anyuka is jobban örülne, ha végig aludná az éjszakát.

3. itt nem szexről van szó, csak valakinek ez volt a briliáns ötlete, meg még volt egy, a finom főzőcskélés

Nekem majdnem ráment a kapcsolatom arra, hogy ilyen hülyeségeket gondoltam. De olyan szinten, hogy a végén vígasztalódni akartam mással. Csak ment a flört ezerrel, nem történt semmi, de nagyon megzavarta a fejemet az illető. A párom észrevett valamit, és onnan kezdve láttam rajta, hogy jobban odafigyel rám, végre kijött elém a buszhoz, felhívott telefonon csak úgy...Ez annyira természetes volt az elején, de az összeköltözés után mintha elvágták volna. Kiutalt az életéből a konyhába. Nagyon sokára értettem meg, hogy Ő akkor megnyugodott, azért nem figyelt már úgy rám, és nem azért mert nem szeret. De én rögtön ezen agyaltam, hogy tutira más nő van a képben, csak muszájból van velem. De nem volt semmiféle nő! Nekem jött az a srác, és majdnem szerelmes lettem belé, de még idejében észbe kaptam, mert valójában a páromat kerestem benne, de nem találtam. De eközben elteltek súlyos hónapok, és nem sejtettem, hogy az örökös netes levelezgetésem közben a párom nagyon szenved. Tudott az illetőről, hogy a főiskola miatt hivatalos ügyből kapcsolatban kell lennünk, és nem tudtam, hogy az, ami nekem olyan jó, hogy végre odafigyel rám, a benne levő szerelmet alapjaiban rengeti meg irántam. Mire leültünk beszélgetni, már nem úgy szeretett. Én meg csak bőgtem egész éjszaka, hogy hiszen jól éreztem én mégiscsak, hogy nem szeret. Csak akkor döbbentem meg, amikor megmondta, hogy ezt ő január óta érzi. Nem értettem, hiszen én meg augusztus óta, az összeköltözés óta éreztem így. Lassan már 1 éve. Azóta nem figyelt rám olyan odaadással. Újra rákérdeztem, hogy tényleg január óta nem szeret úgy. Igen, azelőtt számára ugyanolyan fontos voltam, mint rég, amikor még ezerrel udvarolt. És rájöttem, hogy mégsem éreztem jól. Az, hogy nem figyelt rám, csak annyi volt, hogy megnyugodott. Úgy hitte, biztonságban vagyunk, hisz szeretem. Nem kellett miattam őrlődnie. Fogalma se volt, hogy én azt hittem, más nője van. És mi volt januárban? Az én levelezgetésem azzal a sráccal. Eltartott áprilisig. És nem sejtettem, hogy Ő mennyire érzi. Nem az a fajta, aki kimutatja. Észrevettem jeleket, állandóan a hátam mögé akart állni gépezés közben, de csak húztam az agyát, mert olyan nagyon jól esett a figyelme. Én tudtam, hogy levelezésnél nem megyek tovább a sráccal, de amit a párom élt át közben, azt nem tudtam. Csak annyit hallottam meg a Nagy beszélgetésnél is, hogy már nem szeret úgy. Tessék, jól éreztem, csak ezt tudtam hinni. Pedig mennyire nem igaz!

Ha én nem kezdek bizalmatlankodni vele szemben, sose jutunk idáig. Majdnem szétmentünk a nyáron, 1 évvel összeköltözés után. Mert hát mit kezdjek egy olyan férfivel, aki bevallottan nem szeret már úgy? De Ő nem akarta feladni. Nekiállt ölelgetni, puszilgatni. 1 éven át nem kaptam annyi puszit, mint a nyáron, de csak jéggé váltam tőle. Mert 1 éven át nem adta, akkor most miért? Ha már nem akar puszilgatni, akkor ne puszilgasson csak azért, hogy ne szakítsunk.

Végül megmondtam neki, hogy elengedem, ha nem szeret már úgy. Talál Ő olyan lányt magának, akivel még nagyon boldog lehet. Iszonyat mennyiségű álmatlan éjszakám ment rá arra, hogy ezt ki tudjam mondani. Mert én jobban szerettem még az életemnél is. Az a srác csak arra volt jó, hogy erre rájöjjek. De ha nem szeret, elengedem. Megmondtam neki. De azt mondta, ő nem álmodozgat más lányról, mint ahogy én képzelem. Átölelt és akkor tört meg a jég. Magam se tudom, miért azóta újra ragyog a szemünk.

Csak nagyon félek, mert csupa seb lett a kapcsolatunk, és nem gyógyult meg egészen. És most tudom, hogy van egy lány, és most én őrlődök, mert leveleznek, és tudom, hogy ha jól esik neki a lány kedvessége, azért van, mert én 1 éve jégcsap vagyok a hülye képzelgéseim miatt. Ide vittek, hogy hiányérzete támadt, ahogy most nekem van. Most értem meg, milyen lehetett azon rágódni, mit levelezgetek én mással ilyen szinten?

Ő is hibázott, de én is, mert bíznom kellett volna benne, hogy szeret. De nem hittem el.

Most nem vagyok jégcsap. Minden nap ragyogó szemmel várom őt haza, mert azt hiszem bízom benne. Szomorúnak látom néha, mint aki vágyik még a lány után. De érzem, hogy azért, mert miattam nem akarta Ő igazán.

A nyáron sírva mondtam neki, ha csak minden nap 20 percet kaptam volna tőle az elmúlt 1 évben, amikor úgy rámfigyelt volna, mint az elején, soha nem jutunk ide. De őszintén mondom, 1 éven át nem volt 20 perc, még 10 se.

Ez most mind visszajött, csak nagyon félek...

Csak elmélkedek...

Szerintem fél, hogy nem tud helytállni előttetek családfőként, férfiként, ez rombolja az önbizalmát, énképét, és ezért zár ki téged. Ha nem osztja meg veled a nagyon komoly félelmeit, akkor talán még úgy látod őt, mint régen, és velemaradsz.

(Mindezt valószínűleg nem tudatosan teszi.)

Szerintem ezen te úgy segíthetsz, úgy kerülhetsz közel hozzá, hogy biztosítod őt a szeretetedről minden áron. Hogy ezt hogy tedd, azt te tudod...

27F

Igen, sajnos néha rendkívül érzéketlenek és tapintatlanok tudunk lenni. Van, aki alapból kő bunkó, vagy van olyan, hogy a sikerre és prosperitásra programozott férfi, szeme láttára dől össze, amit fölépített, és ilyenkor különösen be tud fordulni.

Sajnos ebben az állapotban, amikor már nyilvánvaló a TITANIC katasztrófája a főhőst, gyakran hidegen hagyja a hősnő vergődése.

Ami a ti esetetekben nem igazán könnyíti meg helyzetet – és ezzel nem bántani szeretnélek - az a baba érkezését követő állapot, ami a férfiak többségének a komfortérzetét tökéletesen földúlja (néha).

Az általad említett problémák, összességében elegendőek ahhoz, hogy az ember a rosszat még tragikusabbnak lássa.

Egyetértek azokkal, akik azt javasolták, hogy próbálj meg beszélni a férjeddel.

Mond el neki, amiket itt megfogalmaztál - ha kell többször is, mivel a férfiak, ilyen helyzetben nem könnyen fogadják az okosságot.

Mond el, hogy szereted és még akkor is, hogy ha esetleg ő úgy gondolja, hogy nem tudsz segíteni ebben a helyzetben, szeretnéd, ha tudná, hogy mellette vagy, számíthat rád. Mond el neki, hogy a vállalkozásotok, lehet, hogy nem fog túlélni benneteket, de ti még túlélhetitek a vállalkozásotokat. Ha szükséges vonjatok be szakembert (pszichológus, gazdasági tanácsadó), vagy ha van, akkor olyan barátot, testvért, aki segít összeállítani egy válságkezelési programot, illetve ezen belül egy sorrendet.

Hidd el, jó lesz, túlélitek és meglátod a férjed nagyon hálás lesz érted, és ahogy az előttem szóló is említette, még ha most esetleg nem is szerelmes, de látva a te kitartásod - rajongani fog érted!

41/F