Szeretői viszonyban hogy jött szóba a válás? Mikor döntöttétek el, hogy akkor mégis elvaltok? Ki és hogyan kezdeményezte?

Nem voltam még szerető, nem is tervezem, de azok az ismerőseim/barátaim, akik szeretők voltak, mind évekig etetve voltak, hogy válás lesz, végül mindegyik rájött, hogy süket duma az egész és csak azért emlegeti a válást a házas fél, hogy húzza az időt.

Egyetlen olyan ismerősöm volt, ahol megbeszélték, hogy mindketten válnak, az ismerősöm beadta a válópert, majd a másik fél meggondolta magát és nem vált el.

Nálunk az ő részéről soha nem volt opció a válás, és ezt elfogadtam akkor is amikor először lettem a szeretője (23 éve, akkor én független voltam) és most is, a második "felvonásban".

Közben úgy alakult, hogy nekem viszont megromlott a házasságom (még mielőtt újrakezdődött volna köztünk a viszony), szóval én válófélben vagyok, de nem miatta. Velem a férjem közölte, hogy nem tervez velem tovább és elmegy, négy gyerekünk van.

Mi már az elején eldöntöttük, hogy mindketten elválunk, ez fél éven belül meg is történt. Egy darabig együtt éltünk, aztán összeházasodtunk.

N

Kb fél éve érzelmeim voltak a "másik" felé, amikor eldöntöttem, hogy válok. Nem a harmadik miatt, hanem mert ez az affér felnyitotta a szemem, hogy egy bántalmazó, elnyomó kapcsolatban élek.

A másik fél nem akarta felrúgni a kapcsolatát, de tőlem sem bírt elszakadni, így a válási szándékom bejelentése után 2 hónappal szerető lettem. Már akkor kijelentettem, hogy nem akarok egy szerelmi háromszög része lenni, de úgy éreztem várnom kell rá. 1 hónap múlva ő is szakított, és bár még mindkettőnknél zajlik a válás, de nagyon boldogok vagyunk. Együtt tervezzük a jövőt. Semmit nem bántam meg.