Aki gyerekkel vált el: milyen félelmed tartott vissza legjobban?

Attól hogy minden 100% ban egyedül rám hárul. Amikor az ember szó szerint senkire …egy szál maga a vilàgban.

Még a szegènységtől sem féltem ennyire.

Még mindig ugyanaz tart vissza.

A félelem. Es ez nem jó.

Mi van ha elvesztem a munkahelyem? Mi van ha penz nélkül maradok? Mi van ha nem tudom fizetni az alberletet? Mivan ha nem bírok mindent magam megcsinálni? Mivan ha pl.nem lesz áram, internet , hogy tudom lefoglalni, nem -e fog sirni a magánytol.

Nem akarom hogy egyedül érezze magát.

Mivan ha nem tudom rendesen megvédeni?

Erossebbnek hittem magam, aki a jég hátán is megél, aki minden problémát megold.

De ha a gyerekemrol van szó aki kicsi, törékeny legyengülök. Vállalom szükségem van segítségre, ráadásul nem jó alvó sem. 2eves csak

3 gyerekkel költöztem el tőle.

A kicsinyes bosszújától féltem amit azóta is tapasztalok nap mint nap. Más gondom szerencsére nincs mert a gyerekek körül mindent meg tudok oldani. Viszont a gyermekek elhelyezése még folyamatban van, a jogi dolgokat a végtelenségig húzza, a tárgyalásokat végig hazudja, a gyerekeket ellenem fordítja, engem sokszor zaklat.

Igazából pont azt kapom tőle amitől féltem. Talán még durvábban, de lassan megtanulom kezelni. És így is úgy gondolom hogy jó döntést hoztam amikor elhagytam.

Féltem hogy az ismerőseim ellenem fordulnak????

Hülye egy válaszadási lehetőség. Ne a környezetemtől féljek már! Mi köze az én életemhez? Csak a jót kell vállalni, a rosszat nem? Én életem, én döntöm el hogy jó nekem az életem, nem a környezetem!

Engem anyagilag nem rázott meg, eleve csak úgy vállaltam gyereket, hogy meg tudjam oldani egyedül is, ha kell (tudom, hogy ezt nem mindenki teheti meg, nálam ez szigorú elv volt). Én attól féltem, hogy mennyire lesz kínlódás egyedül vinni az összes feladatot, logisztikát, felelősséget, mindent is megoldani.

Aztán rájöttem, hogy a férjem eleve annyival kevesebbet vállalt az egészből mindig is, hogy a különbözet kis ár lesz a nyugalmamért cserébe. Otthagytam, azóta nincs napi kötekedés, passzív-agresszív megjegyzések, vita a semmin és így viccen kívül több energiám marad még úgy is, hogy csak én intézem a gyereket.