30 évesen válni 2 gyerekkel?

#3

A legtöbb fiatal párt szerintem 24/7 nyúzza a környezete hogy legyen má' babóca, mert az az élet rendje, akár még segítséget is ajánlanak, és/vagy elhitetik velük hogy csupa öröm és vidámság a gyerkőc.

Sajnos vannak akik hallgatnak ezekre az ismerősökre.

#4 Igazad lehet, de azért nem ártana gondolkodni is, mielőtt cselekszik valaki. Főleg, hogy életekről döntenek. Tőlem is állandóan azt kérdezgették, hogy mikor jön a gyerek, de ilyenkor mindig azt válaszoltam, hogy azt majd én eldöntöm, elvégre nem te éled az én életemet.

Rettenetesen bánt, amikor felelőtlenül ugranak bele emberek családalapításba, mert én is egy szar házasságba születtem bele a nővéremmel együtt. Egész gyerekkorunk arról szólt, hogy a folyton balhézó szüleinket hallgattuk vagy azt néztük, ahogy apánk üti anyánkat. Mindenkinek jobb lett volna, ha elválnak, de a látszatot meg kellett tartani.

Sokan gyakorlatilag csak azért vállalnak családot, mert a szomszédnak is van és mert kifelé azt kell mutatni, hogy milyen jók vagyunk, belülről pedig rohad az egész és ennek mindig a gyerekek az elszenvedői.

Pedig muszáj lenne időt szakítani a beszélgetésekre, úgy tudnátok javítani. 3 éves gyerekkel iszonyat nehéz, nálatok duplán, de javulni fog ahogy nőnek. Ha nincs harmadik, és úgy érzed, hogy még javítható, akkor inkább ezzel próbálkozz.

Valamiért csak úgy döntöttetek, hogy együtt vállaltok gyereket.

Sokan nem tudják értelmezni a kérdést, nem azzal van gond, hogy egymásra nincs idejük:

"Nem működik a kapcsolatunk, mindig veszekedunk, egyikünknek sem tetszik amit a másik mond, csinál"

Ha két embernek nincs ideje egymásra, de alapvetően szeretik és tisztelik egymást, akkor nem fognak folyton veszekedni, örülnek minden apró pillanatnak, amit együtt tölthetnek.