Azért azt elmondanám, mint apuka hogy nem mindíg olyan kerek és a szegény anyuka ki volt használva és belerugunk vagy mi. Az én gyerek elhelyezési perem még 97-99 között zajlott. Az anyukával különmentünk pontosabban már nem viseltem el az életmdját nem takarított a gyereket nem rakta tisztába amíg hazaértem (ebből lett is egy csúnya maradandó bőrbetegsége) stb... csak csavarogni ment a gyerekkel reggel 8-este 8-10 ig. Na én mondtam ez így nem jó, elvileg mivel nem ismertem a jogaimat nála maradt a gyerek én pedig havi 2 hétvégére megkaptam. Csakhogy, neki nem volt hova menjen, mert a viselkedése miatt a testvére, majd az anyja végül a nagyszülei is kirakták. Akkor kerítettem neki helyet az anyaotthonba. Majd a gyerek állandóan beteg volt nála. Amikor mentem érte a gyereknek vett drága ruhákat eladta cigiért a másik szülőknek itt betelt a pohár. Majd ügyvédhez mentem és kiderült több jogom van mint gondolnám. Aztán se szó se beszéd lelépett az otthonból az apjához. (alkoholista kőműves) Ott egy szobába lakott az apja a nője, ő és a kislányunk ahol 3-an voltak láncdohányosok és nem a 8 hónapos gyerek volt az egyik! Majd olyanokat csinált, hogy amíg nálam volt a gyerek hétvégén elment bulizni és vasárnap a téli hidegben a gyerekkel az utcán vártam 2 rát mire felhívta anyámékat otthon hogy majd csak kedden jön a gyerekért. Na akkor kedden felhívott este 9 után hogy vigyem a gyereket ide meg oda én pedig nemet mondtam. közöltem vele, hogy nálam marad végleg. Később még ügyvédek elött olyan ajánlatot tettem, hogy ha fél év alatt helyre áll keres munkát és rendes albérletet akkor vissza kaphatja a gyereket. Neki ez nem kellett, így pereskedés végéig ő vette fel a családi támogatásokat. Aztán látogatni is összevissza jött. Közben talált egy hülyét aki elvette és szült annak is egyet. Így a bíróságon neki ítélték végül a gyereket, mondván ott teljes család van nekem meg csak barátnőm. Igaz ők havi 30000-ből éltek volna 4-en albérletben én meg 160e-ből egy nagy lakásban, de a család a fontos. Na a férje 9 nappal az ítélet után felhívott, hogy mikor viszem a gyereket meg a vagyonát! (mert így szerepelt az ítéletben) Én mondtam neki, hogy majd csak a temetőbe őket meglátogatni. Majd jöhetett a másodfokú tárgyalás. A nőnek (mert anyaként nem emlegetem többet) felvonult az egész családja, mindenki láthatást követelve zokogot a bíróságon, bár ők anno gyerekestül rakták ki az utcára őket. Na ekkor végre sikerült megszereznem a postai nyílvántartóból az aláírását annak a személynek aki átvette a támogatásokat ezen 2 év alatt, ugyanis a bírságon mind a ketten azt állítottuk, hogy nem vesszük fel. Majd az ügyvédem írt az övének és akkor felhívott, hogy aláírná a papírt, hogy lemond a lányról, csak ne kérjem vissza a pénzt. (gyakorlatilag eladta a gyereket 600e Ft-ért. Aztán ő soha nem jött és jelentkezett, hogy meglátogatná a gyereket, de a zokogoó rokonai sem. Sőt az én anyám a kislányommal volt vásárolni a T.-ben és ott volt a másik "nagyi" aki meglátta őket és elrohant. A sors fintora 10 évvel később újra pert kellett índítanom, hogy a gyerek útleveléhez ne kelljen megkerestetnem. Ugyan az a bírónő volt aki elsőfokon neki ítélte! Na erre a tárgyalásra se jött el ez a nő. Én pedig kérdőre vontam az ítélete miatt. Ő próbálta magát védeni, hogy az egy igazi család lehetett volna a gyerekemnek, de elmondtam neki, hogy az a fickó 2 hónap ismerettség után teherbe ejtette, 6 héttel később elvette és 1,5 év múlva elvált tőle! Ennyit a családról! Míg én ugyan azzal vagyok, mint akivel akkor is voltam, csak éppen nem akartunk esküvőt. Szóval lehet hogy itt ebben a kérdésben is az apukának van igaza hogy nem akarja oda adni a gyereket. Nálunk a tárgyalások idején a bíróság megengedte neki hogy 2 hetente hétvégén magukhoz vigye. Na összesen 2 alkalommal élt a lehetőséggel és akkor is a gyerek egész hétvégén kapott 4 kiflit!!! Ennek a nőnek azóta van még másik 3 gyereke tehát összesen 5 gyerek 4 férfitól. jelenleg egy közös ismerőstől tudom, hogy ismét anyaotthonban lakik, de közösségi oldalon vannak képek róla miközben féktelenül bulizik és a gyerekei meg itt ott alszanak! Éljenek a szegény megtiport és nem megsegített anyák! Félreértés ne essék tisztelem a nőket és az anyákat, akik úgy is viselkednek mint egy anya, csak nem tartom azt jónak, hogy azért mert valaki szült akkor őt feltétlenül áldozatnak kelljen tekinteni.