A szüzesség fogalmáról hogyan vélekedtek?

Saját példámon: mit jelent a feladás. 23 éves koromig nem zavart...aztán a sok csalódás, visszautasítás, megalázás és kudarc után fokozatosan beletörődtem. Megtanultam szex nélkül élni, lassan viszolyogtam az egésztől. Megtanultam kapcsolat és barátnő nélkül élni.

Még akár barátnőim is lehettek volna, mert voltak lányok akik vonzódtak hozzám, de nem tudtak a szüzességemről. Inkább nem mentem bele, mert nem akartam hogy csalódás legyen. Ilyen korábban sohasem fordult volna elő, amikor még tele voltam reményekkel.

Aztán évekig befordult magányos ember voltam, akit leírt mindenki. A munkahelyemen viccet csináltak belőlem, hogy szűz vagyok biztos. Pedig sohase mondtam el. Egyébként jó arcok a kollégák, csak egy férfiasabb mérnökiroda :D azért vannak lányok is akik megvédtek.

Aztán jött egy lány akivel megismerkertedtem. Évek feladása után olyan szorongás volt a randizás, hogy ezt is sikerült elb**sznom. Emiatt nagyon szomorú voltam, mert ő tényleg megmozgatott. Nem tudtam bemenni dolgozni. Gyógyszerre ittam rövideket és sört minden este, annyira kiütöttem magam, hogy délután ébredtem meg ilyenek. Majdnem buktunk egy nagy munkát emiatt. Pár hónap volt mire észheztértem. *ezt már nem merem.leírni, mert mindig beszólnak érte a lányok* ...de olyan depresszióba estem, hogy felhivtam részegen egy hivatásos hölgyet és elmentem hozzá. Ittam és nyugtatóztam előtte, nem is emlekszem rá teljesen :D szar is volt amúgy, gépies. Viszont eltüntette a szűzkórt az agyamból. Nem változott semmi, szexelni se tanultam meg..de kicsit megkönnyebbültem. Utána megismertem valami véletlen folytán egy lányt, akivel aztán sokkal határozottabban alakult minden. Még bennem volt a szorongás a kapcsolattól, de legalább a szextől nem féltem. Jó is volt nagyon az első alkalom! Nagyon tapasztalt volt, de én is megtettem mindent, ügyetlenkedés ellenére türelmes volt és elmondta hogy jó. Annyit mondtam neki, hogy rég voltam lánnyal.

Szóval a sok kudarc mellé sikerélmények is kellenek, ehhez pedig sok ismerkedés. Nem mondom, hogy a qrva az egyetlen megoldás...csak azt hogy mielőbb szabadulni kell a szüzességtől és ráállni a dolgokra. Így ki lehet jönni a pszichiátriai gödörböl. Különben nagyon hamar komoly mentális problémákat okoz és lehet akár öngyilkosság is a vége 35-40 évesen. Vagy egyszerűen elkérgesedik az ember és egy belül halott magányos szardarab lesz.

21 évesen már nagyon cikinek éreztem, úgyhogy baromira örültem, hogy végre lett kapcsolatom egy valamivel fiatalabb sráccal. Ő meg viszont olyannyira nem akart nyomulni, hogy nem vette észre, hogy én ezt már mennyire szeretném. Az is bennem volt, hogy milyen jó, hogy neki van egy kis előnye kor szempontjából, mert nem akarok még 22 éves koromig is várni. Erre rá is ment a kapcsolat.

Pedig muszáj volt, kb. fél után már 22 évesen veszítettem el, de nem az exemmel, hanem egy másik sráccal, aki semmi komolyat sem akart, és ezt az elején mondta is.

Örültem, hogy nem vártam még tovább, mert az az érzésem volt, hogy legalább ez sikerült végre, mivel addig azért nem ment, mert sosem jött össze a dolog, nem volt szerencsém a szerelemben. Am. 1. alkalommal nem is jött össze a dolog, a srác nem tudta betenni, na utána nagyon mérges voltam. De mikor másodjára találkoztam vele, akkor már sikerült.

Most, 23 évesen végre van normális kapcsolatom, viszont az új barátom szüzességét sem én vettem el, ő is szabadulni akart tőle, úgyhogy megtette más, aki nem jelentett neki semmit, mert én nem voltam hajlandó tenni ezért előbb. Most így utólag belegondolva jó lett volna kipróbálni, hogy milyen az, ha valakinek én vagyok az első, de egyelőre nem tervezek új kapcsolatokat keresni.

N

Valahol gáznak érzem,. egyébként alapból nem érdekel.

Eddig még nem volt, és most sincs barátnőm, ennek egyenes következménye hogy Marok Marcsán kívül nem volt még szexuális élményem.

Ott érzem egy picit gáznak, hogy 1: 15-16 évesek párkapcsolatban élnek, 2: szinte életbevágóan fontos tapasztalatokból maradok ki és nehéz lesz később egészséges kapcsolatot kialakítani, 3: ha pl valaha fiam lesz, milyen példát fogok neki mutatni? Mondjuk én apa nélkül nőttem fel.

Az életem nagy részében mindig is magányos farkas voltam... Persze vannak haverjaim, szoktam találkozni velük, de úgy érzem az emberek nagy részének csak másodlagos vagyok (jó esetben). Szóval főleg az önértékelési problémáim miatt vagyok még szűz.

19F