Miért hiszi mindenki hogy jó vagyok a nőknél, csak mert elég jóképű vagyok?

Múltkor bementem egy fodrászszalonba ahol még nem voltam, épp bent volt a tulajdonos és azt mondta legyek már a modelljük, ezért a suli mellett most hobbiból fotózásokon modellkedem, a csávó összehozott profi fotósokkal is és máshová is fényképeznek, nem csak az ő cégéhez. 1 éve ráadásul edzőterembe is elkeztem járni (előtte elég vékony voltam), követem az étrendet és edzek rendesen, és most már nem mondom hogy hű de izmos lettem még, de elkezdett látszani valami. Magas is vagyok, bőven 190 cm feletti. De közben meg elég rossz gyerekkorom volt és emiatt nagyon visszahúzódó ember lettem alapból. Apukám egy 120 kilós alkoholista, aki bár sosem vert minket, de leszarta mindig a családját, a szüleim sokat veszekednek. Megissza munka után a napi 3 üveg bort, tévézik, számítógépezik, eszik és ennyi. Szinte soha az életben nem volt két jó szava hozzánk, NAGYON apakép és férfi példakép nélkül nőttem fel, vagy pl. régen amiatt voltak gondjaim a tanulással, hogy állandóan azt mondogatta nekünk tesómmal, hogy "kis hülye", "kis buta" és én meg ezt elhittem, azt hittem hülye vagyok és emiatt pszichológushoz is jártam. Én is ittam pár évig elég erősen 20 éves korom körül, de azóta rájöttem nem akarok olyan lenni mint ő és már 2 éve egy kortyot sem ittam.

A lényeg, hogy mindenki azt hiszi biztos mekkora nőcsábász vagyok, stb, közben meg összességében elég befelé forduló vagyok, bár ebből az utóbbi pár évben valamennyire kitörtem. 20 évesen voltam először lánnyal (pedig tizenévesen is szerelmesek voltak belém jó néhányan gimiben alsóbb évfolyamos lányok) és azóta is volt két barátnőm, három alkalmim, de volt olyan 1 év is, amikor egyáltalán nem tudtam nőt szerezni. Sok csaj ismerkedéskor közben meg azt érzi hogy "vigyázniuk" kell velem, mert biztos már 100 lánnyal voltam, meg minden éjjel mással alszom ha akarok.

25/F