Mihez kezdjek? Nem találom a korosztályommal a mindennapokban a közös hangot, és így párt se találok.

Nagyon lerövidítva az előzmény: Most (3 hete) ért véget egy 2016 tavasza óta erősen változó milyenségű kapcsolatom.

A teljes idő alatt kb 5X mentünk szét, és jöttünk össze.

Változatos okok voltak... Volt hogy szülei viselkedése miatt durrant el az én agyam, volt hogy a 200 km-re költözés tett be mindkettőnknek. Volt hogy csak 3-4 hétre váltunk szét, volt hogy 4 hónapig facebook törlés, telefonszám törlés, és semmi kommunikáció.

De voltak nagyon áldásos időszakok is, mikor 3-4 hónapig mindketten épp nem küzdöttünk semmivel sem a magánéletünkben, és ez meglátszott az egymáshoz való viszonyunkban is.

Ennek mostanra vége (a lány családja ismét robbant, én pedig nem akarom ezt tovább elviselni).

Nem szeretném itt leírni hogy mi történt, mert elterelné a témát. Akit érdekel annak pm-ben leirom.

Szóval egyedül vagyok.

Nagyon...

És rájöttem hogy az elmúlt majdnem 4 évem alatt én nagyon elszoktam minden nemű ismerkedés kezdeményezéstől. Ott volt a barátnőm, 3 régi barátom, és kész. Nem élveztem persze hogy magányos vagyok a hetem nagy részében amig az egyetemem városában vagyok, de a barátnőm és a 3 barátom tudott akkora szociális támaszt adni, hogy ne változtassak ezen a helyzeten.

Mit csináljak?

Hogyan ismerkedjek?

Tudom, rém általános ez a kérdés, és annyi sablon választ lehet erre adni...De tényleg nem tudom.

Magamról:

-Nem szeretek hangos, túlzsúfolt, nagyon spontán ismerkedésre kitalált helyekre menni.

Zavar, feszélyez. Ez a 21. században nyilván nem előnyös, mert a mai világ azt követeli meg egy fiatal pasitól hogy pörögjön mint az állat, legyen laza, és minden egyéb amit egy extrovertált embertől elvárnánk.

Én nem ilyen vagyok.

Nem vagyok fotelkrumpli, a jobb karomat adnám programokért, de számomra nem élvezetes az, hogy elmegyek egyedül zajos, nyüzsgő helyekre, és keresgélek megszólítható lányt. Rossz tapasztalatok, plusz érzem magamon hogy látszik, hogy ez csak egy felvett szerep lenne, lelkiekben baromira kényelmetlen.

Introvertáltabb, hasonlóan kicsit csendesebb, kevésbé spontán habitusú lányok hogyan találnak párt?

Nyilván nem lesznek mind magányos macskás nők, csak keresnek ők is párt. Nem?

Ha végigolvasod megkérlek hogy ne itt vezesd le a feszültségedet. Olvasni nem egy és nem kettő borzalmasan goromba, bántó szándékú, és totál indokolatlan hozzászólást ezen az oldalon hasonló kérdésekre.

Könyvelj el magadban akárminek, nem érdekel, de csak akkor írj ha valami konstruktiv meglátásod van, vagy kérdeznél több infót.

Köszi.

22/F