Miért van az hogy sokan, főleg nők nem szeretik a társkeresés céljából történő ismerkedési helyzeteket, mint a társkereső oldalak, vagy azt, ha egy idegen megszólítja őket valahol?

"#26 És vajon mit csinálnál, hogyha nem bontakozott volna ki szerelem, kapcsolat egyik ismeretségedből sem? Leélnéd az életed szűzen?"

Mivel nem így történt, ezért felesleges ezen gondolkoznom. Ha szűzen nem is, párkapcsolat nélkül simán leélnék egy életet, a szerelem egy abszolút huszardangú dolog az életemben.

"Ezredszerre írom le: aki nem találkozik nemhogy nőkkel, de emberekkel sem gyakran, az vajon mit csináljon? Itt már nem lehet abban reménykedni, hogy majd csak kialakul valami barátság valahol valakivel, amiből később még bármi lehet."

Miért ne? Párom csak a saját nemével dolgozik egy pici munkahelyen, szóval nem sok emberrel találkozik alapból, néha-néha elment az unokatesójához látogatóba, és láss csodát, ott megismertük egymást véletlenül, barátok lettünk, mostanra pedig évek óta együtt élünk, és lassan kezdünk gondolkozni esküvőben, családban.

Miért ne lehetne ilyen?