Merjek ismerkedni lányokkal vagy nem éri meg a visszautasításokat?

nem gondolom azt, hogy egy csődtömeg vagyok, aki egy nőt sem tud felszedni.

Szerinted ez mi, ha nem önámitás, tévképzet?

Értem , de mire mész igy az önbizalmaddal?

Ha közben magányos vagy.

Ez nem egy lineáris folyamat, hanem örvény-természetű.

Ha elkezdesz ismerkedni élőben, s jön a sok “van barátom”, “most nem” “sietek” és hasonlók akkor igen szépen elkezd az egód leértékelni. De olyan szinten, hogy meg kell járnod a saját poklodat vele. Amiatt mert ilyen kemény rengetegen feladják. De ahogy egyre mélyebbre jutsz, az örvény alul kidob magától. Nem fog érdekelni mások véleménye. Odamesz mert eddig is odamentel, s túlélted. S idővel lesz olyan csaj aki nem csak meg all, de el is megy veled randira.

Szóval kifizetődő, de kemény arat ker érte.

Khm... igen... elmegy veled randira... igen...a sokadik elmegy...kb. a 42798539589. csaj majd el fog veled menni.

Emiatt ne higgy kérdező az ilyen szövegeknek, mert ha te tényleg érzékeny és félénk természetű vagy, akkor tényleg nem éri meg lelkileg padlóra tenni magad.

Én csak azt tudom tanácsolni hogy a saját színterén levő lányoknál próbálkozz ! Kevesebb elutasítás érne ! Pl ha van rajtad plusz súly akkor olyan lányt nézz ki aki szintén igénytelen!

Most azzal hogy kreálták magadnak egy hamis önbizalmat azzal semmire nem mész! Ida kell menni a lanyokhoz élőben , és ha elutasít azt el kell tudni viselni ! Elvégre férfi vagy nem ? Ha meg összeomlasz az azt jelenti hagyhatod is az egészet mert amúgy is életképtelen vagy !

Mindenképp megéri a kockázatvállalás.

Nehéz átállni, de muszáj csinálni. Egyszerűen mert alapvátő emberi szükségletekről van szó. Félre lehet rakni, lehet mással foglalkkzni, de mindig ott lesz, és ösztönöz, hogy tegyél valamit.

Jelenleg az ismerkedéssel kapcsolatos dolgok a komfortzónádon kívül vannak. Tehát növelni kellene a komfortzónádat. El kell érni, hogy ne izgulj túl egy olyan szitut, ahol idegenek közt vagy, aztán egy olyat, ahol megszólítasz egy idegent, aztán egy olyat, ahol már próbálod megismerni is őt picit. Fokozatosság lesz a lényeg.

A másik oldal pedig a gondolkodásmódod ezzel kapcsolatban. Érdemesebb innentől feladatként felfogni. Tehát mivel szükséged van emberekre, egy társra magad körül, ezért érdemes belegondolni, hogy ha adott egy pillanat, akkor tedd meg, amit megtehetsz ezért a célért!

Egy visszautasítás az nem kudarc. Neked nem azt kell elérned, hogy rögtön randira menjenek veled. Hanem azt először, hogy oda merj menni, meg merj szólalni!! Ez egy önfejlesztő munka. Picivel kezdünk, hogy elérjük a nagyot. Más témában is így van ez... f1-es pilóta sem lett úgy még senki, hogy hopp átült a szimulátlrból a királykategóriába. Végig kell járni a lépcsőfokokat!

Majd ha már megszólítottál 10-20 embert pl 2-4 hét alatt, akkor fel fog tűnni, hogy ez nem egy idő után már nagy feladat. Ugyanígy lesz, ha majd ez után lányoknál kezdeményezel. Egyszerűen be kell gyakorolnod. Fogsz hibázni, sokat, de ez elkerülhetetlen. Annyi a lényeg, hogy tényleg tudd észben tartani a célodat, és lásd, hogy minden apróbb lépés a segítségedre van!

Amúgy csalni is lehet... én zártabb közösségben jobban tudok ismerkedni. Olyanra gondolok, hogy tanfolyamon, munkahelyen, hobbin keresztül, ismerős által... Itt adott egy kezdeti közös pont, ami miatt sokkal gördülékenyebb a beszélgetés. Nem kell sosem rögtön bejelentkezni, hogy mit akarsz. Van lehetőség picit kiismerni egymást. Szóval ja... ez könnyebb terep, minthogy random helyeken kezdeményezel.

De szóval a lényeg a komfortzóna. Növelned kell azt a területet, amiben még biztonságosan mozogsz! És ez csak a fokozatos gyakorlással lehetséges.