Akinek volt már szép, ill. kevésbé szép (jóképű) párja: mi volt a két kapcsolatban a lényegi különbség?

Nekem volt. Szerintem a kevésbé helyes pasik jobban tudnak szeretni. A nagyon-nagyon helyesnél néha úgy éreztem, hogy mindketten ugyanabba az emberbe vagyunk szerelmesek..

Leegyszerűsítve úgy mondanám, hogy amíg a helyesek engem irigyeltek, hogy milyen mázlista vagyok, addig a csúnyácskábbak saját magukat, mert ilyen cuki csajuk van - és ez a hozzáállás nagyon más tud lenni.

A programoknál is a kevésbé szépfiúkkal voltunk a legfelszabadultabbak, a szépfiúk kicsit nehezen eresztették el magukat, állandóan azt lesték, hogy nem gázok-e közben. Olyan pasim sose volt, akinek nem volt önbizalma, vagy depis lett volna, pedig pár igencsak cifra külsejű is akadt közte. :DD De én a lelkükbe szoktam beleesni, nem a külsőbe.

Nekem volt (nagyon) önbizalomhiányos, (nagyon) gátlásos barátnőm. Tudjátok az a nem az a szép, de bájos kategória. (objektív, nem én mondtam) Borzasztóan sokat motiváltam (ENFP here^^). :) Baromi sokat lelkiztünk és ilyen mentor-tanítvány feeling volt az egész (ami nem lett volna gond, csak nála nem alakultak ki olyan erős érzelmek mint nálam). Nagyon hálás volt és sokat segítettem neki, elmondta sokszor. Remélem megtalálja a párját, mert egy nagyon jószívű, kedves és empatikus hölgy és csak jókat tudok róla mondani utólag is. :)

Ennek ellenére sok közös programot szerveztünk, kimozdultunk, csak ő hallgatag volt én meg "pörögtem" helyette is. X)

40F