Van olyan, aki 30 felé, vagy felette talált normális férfit tartós kapcsolatra/házasságra? Félek, hogy nem találok megfelelőt.

Hülyén hangzik, tudom..néhány hónap múlva 27 éves leszek (lány), és teljesen kétségbeestem, hogy le vagyok késve mindenről, párkapcsolat, család, gyerekek.

2 hónapja ért véget a kapcsolatom, amiből azért szálltam ki, mert messze laktunk egymástól, és nem voltak komolyabb tervei az illetőnek, pedig igazán szerettem.

Azóta néha azt érzem, hogy jó nekem egyedül, arra van időm, amire akarom, és nehezen tudnék most az életvitelembe befogadni valakit, elég problémás a családi háttér, és egy új kapcsolat sok időt lekötne megint az egyéb feladataimból, amiket végre elkezdtem. Illetve félek a kudarctól, közel engedni valakit.

Máskor pedig pánikolok, hogy jó lenne, ha valaki szeretne, törődne velem, és előrevetítek konkrét történeteket. pl: megismerek valakit 27 éveen talán, és mi, van, ha annak is vége 2 év múlva, már majdnem 30 vagyok, és akkor onnan megint mennyi idő, mire találok valakit..mint valami szörnyű körforgás

Intelligens embernek tartom magam, külső környezetem is, illetve külsőre vonzónak, dekoratívnak mondanak, mégsincs önbizalmam. Férfiban is hasonlót keresnék, valamint, hogy legyen benne erkölcs,humor, legyenek céljai..szerintem ezek nem nagy elvárások. Baráti társaságban nincs lehetőségem ismerkedni, max a társkereső maradna..

Próbálom ezt a görcsösséget leküzdeni, de valamiért mindig leírom magam, hogy már lekéstem az "életről". Mások azt mondják, hogy engedjem el a témát, és jönni fog, ha kell, csak lehet várni kell rá. Ez bejött valakinek?