Csajok összejönnétek olyan férfival aki az anyukájának a hamvait otthon tartja?

#9. Sok szeretted sorvadt már el napról napra a szemed láttára, hogy ilyen könnyedén veszed a témát?

32/f

"Nem, annyit jelentene, hogy lelkileg gyenge és nem tudja elengedni."

A lelkileg gyenge az te vagy, hogy még nem volt ember, akit képes volt szeretni...

Ja, értem. Szóval csak akkor tudok szeretni valakit, ha az a lakásomban nyugszik, a temető nem alkalmas erre.

A szeretet mértéke a "hol tartom" kérdése.

Bár én fiú vagyok, de biztosan nem jönnék össze ilyen lánnyal, bármilyen gyönyörű, jófej is legyen.

Azért ne vonjunk már párhuzamot a temető meg e között...

Más is szereti a családtagjait mégsem tartják otthon. Emiatt kár hőbörögnöd 12-es. Nézd meg hányan vélekednek úgy mint te, meg úgy mint ahogy az 5-ös.

Morbidnak tartom én is, és 100%-ig normálisnak sem az ilyen embert.

Ha annyira szeretett valakit akkor csináltasson neki egy nagyon szép kriptát vagy vigyen minden héten friss virágot a sírra, úgy ahogy az emberek 99%-a teszi azt, az emlékét pedig őrizze meg örökre a szívében.

Nem értem miért kell ennyire ragaszkodni egy urnához, amiben csak egy rakás hamu van (bocsánatot kérek a nyers kifejezésért).

Nem azt kell őrizgetni, hanem az emlékét ápolni. Erre pedig a legegészségesebb dolog, hogy emlékezel az illetőre és a síremlékét jó állapotban tartod, mint az emberek többsége.

21/F

#11

Anyukám 12 évig küzdött a daganattal. Az utolsó fél évében 42 kg-ról lefogyott 30 kg-ra, sárga volt a bőre és a szeme, hasából folyt a hasvíz. Otthon sokszor hallottam, hogy hány. Az utolsó 10 nap, mikor már a kórházban volt, rettenetesen nézett ki. A csont és bőr teste vizesedett és mikor elérte a szívét, meghalt.

15 évesen tudtam meg, hogy anya beteg és tavaly halt meg, még nem töltöttem be a 26-ot se.

Szóval erről csak ennyit. Anyukám 56 éves volt.

A fénykép cellulóz, rajta egy kép a szerettünkről, szén....ahogy a szerettünk maradványai is. Nem morbidabb szerintem. Nem egy holttestet tartasz az otthonodban. (én sem tartanám őket otthon, de nem zavarna különösebben, ha más igen)

32/f