Életem első szakítása után lehet, hogy soha többé nem akarok barátnőt?

Majd elmúlik. Fiatal korban az emberek azt hiszik semmit nem bírnak ki. Az élet annál eseménydúsabb, mintsem az első pofon után máris kifeküdjünk. Lesznek ennél keményebb élményeid is, és kapaszkodj meg, azt is túl tudod élni.

Az ember egy szívós faj. Bízz magadban! ;)

Teljesen természetes hogy ezt érzed. És az tök jó hogy ennyire komolyan gondoltad de lehet hogy később szétmentetek volna (ha most nem) pont amiatt hogy ennyire fiatalok vagytok.

Nem vagy még túl rajta és egy darabig nem is leszel. Klisé lesz amit mondok, de idővel jobb lesz. És később még kaphatsz kedved a barátnőzéshez:)

Az első nagy szerelem után mindenki ezt érzi. Aztán megy tovább az élet. Ha nem megy, akkor keress fel egy pszichológust, ne ragadj benne!

Amúgy csak egyszer lesz olyan, hogy nem lesz vége :D Érdemes keresni azt az egyet!

Nem tudom mennyi ideje volt a szakítás, de valószínűleg ezért gondolod ezt, mert nem vagy még túl ezen a dolgon.

Viszont ettől még általában tanul az ember, és sajnos rájön, hogy ezek a holtodiglan-holtodiglan kapcsolatok nem léteznek. vagy csak nagyon kis százalékban, és ott is sokszor már csak az van, hogy a gyerek hitel, vagy a megszokás tartja össze a feleket, vagy mert már öregek és beszűkültek a lehetőségek.

Szerintem egy párkapcsolatban a legfontosabb, hogy az ember a jelenbe kiélvezze, tart amíg tart, aztán ha egyszer vége, ez van, mondhatni az élet természetes rendje, tovább kell lépni.