Elé mentem az egyetemen, de még annyit sem mondott, hogy üljünk be valahova. Hagyjam a fenébe, ha ennyire mulya?

Nem szoktam kezdeményezni, de most rávettem magam, mert visszahallottam, hogy mindenkinek sír, hogy mennyire bejövök neki.

Gondoltam magamban kivételesen ráveszem magam, lehet csak egy kezdőlökés kell, hogy bátorságot vegyen magán.

Az egy dolog, hogy a környezetében már úgy beszélek meg viselkedek, hogy a hülye is látja az egyértelmű jeleket, hogy tetszik, na mindegy, gondoltam ő egy kicsit "speciálisabb" a kelletténél.

Valami ürüggyel elé sétáltam, erre kaptam egy kis csevegést, majd tovább állt. Semmi dolga nem volt. Itt kicsit kiakadtam. Hagyjam a fenébe?