Ezek a dolgok miatt miért érzem azt, hogy a környezetem elutasító velem szemben?

Sziasztok!

Kezdeném azzal,hogy 20 éves fiú vagyok. Mindig is visszahúzódó,félénk és társaságkerülő voltam mivel elvoltam magamnak a kis világomban. A lányok igazság szerint sohasem érdekeltek igazán. Néha megnézem őket de nincsen bennem az a gondolat,hogy szeretkeznék velük és ez engem egyáltalán nem vonz és nem is érdekel. Nem akarok senkihez sem kötődni és senkinek sem akarok megfelelni. Ha majd egyszer befejezem az iskolát és lesz állandó munkahelyem utazni akarok a világban és nem akarom azt,hogy valaki mellettem legyen. A szexre sem vágyom és arra sem,hogy engem valaki is szeressen. Gyereket és családot egyáltalán nem szeretnék. Nem utálom a gyerekeket nem erről van szó. Van egy 10 hónapos keresztfiam és nagyon szeretek vele lenni de én nem tudnám magamat elképzelni szülőként. Számomra sohasem kellett társaság ahhoz,hogy jól érezzem magamat mivel egyedül is le tudtam magamat foglalni. Nekem 4 dolog fontos az életemben amit nagyon szeretek és boldoggá tesz: sportolás,olvasás,zene hallgatás,filmezés. Ezek a dolgok minden nap jelen vannak az életemben és többre nem vágyom.