Mennyire súlyos a helyzetem?

Valahogy mostanába nagyon elgondolkodtam hogy nekem elfog e jönni valaha a boldogság egy lány személyében.sajnos rákellett jöjjek hogy ez nem fog megvalósulni főleg ugy hogy semmi olyan nincs bennem ami egy lánynak kell plusz lélekbe se vagyok ugy semmilyen.valahogy mintha csak egy üres úrna lennék azt ennyi.Olvasom mindig hogy a lányoknak férfi kell ako megvédi őket,akire számithatnak,aki támogatja őket meg ilyenek.bennem ilyen aztán nincs ha már régebben se birtam magam megvédi attól a 20-30 embertől akik éveken csak vertek mindenap.ezek miatt még a közelembe se jött senki mert féltek ha ugy tesznek akkor ők is úgy járhatnak igy inkább tartották a távolságot tőlem.Másrészt meg már annyira nemtudom hogy mi van hogy miért van az hogy elkezdek beszélgetni egy lánnyal és akkor mindig 2 dolog történik:1 normális mondat után köddé válik az illető vagy ha ha pl.1hete beszélek vele akkor hirtelen megtalálja a párját.Harmadrészt már lélekbe annyiba kivagyok már a sok kudarctól hogy már olyanokat hogy kettesben elmenni egy lánnyal valamerre vagy hogy egy lány megölel meg hasonlók hogy ezeket egyszerüen már legendáknak fogok fel mert még az életbe nem jutottam még csak addig sem hogy....inkább hagyjuk.A külső a másik dolog.vékony magas ember vagyok de ez nem elég hogy megfogjon egy lányt de mi fogna meg egy lányt bennem.Külsöm miatt nem egyszer kaptam olyat hogy menjek már el mert elijesztem a lányokat.az az 1-2ember aki valahogy megmaradt azok azt mondják hogy teljesen hétköznapi a kinézetem.Ugytünik hogy nem mindenkire igaz hogy megtalálja a boldogságot vagyis inkább csak rám.mivel semmi olyat nemtudnék adni egy lánynak ezért inkább nekem nem is lett teremtve senki.Most mindenki mondhat amit akar,oda küld el ahova akar engem nem érdekel.

21F