Amelyik férfi rendes meg normális a nőkkel az miért nyavajog ha azért nem kell a nőknek mert a külsejére nem ad?

35: ez a "juj, aki proli szót használ, az proli" egy hülye demagóg duma. Én tudom magamról, hogy nem vagyok az.

Ami a ruházkodásról ment vita továbbiakban: sosem az a gond, hogy egy öltözet nem elég különleges vagy divatos. Egy sima, egyszerű ruházat is lehet kulturált és igényes. A gond az, amikor látszik, hogy az illető semmit nem törődik az öltözködésével, még akkor is, ha tiszta (az alap). Tapasztalat, hogy az az illető nemcsak az öltözködésével, az életének más aspektusával sem foglalkozik eleget, vagy max. 1-2 őt érdeklő dologgal. Ilyen alap dolgokról beszélek amúgy, hogy színben passzoljon a szerelés, az illető testalkatához passzoljon az öltözék, ne vegyen fel 20éves, kibolyhosodott termopulcsit, letaposott aljú farmert, szanaszét dzsuvázott edzőcipőt, alkalomhoz illően öltözzön (hivatalba ne menjen be bermudában, tangapapucsban, színházba sportpulóverben. Ezek alapvető dolgok lennének, de sokan erre nem veszik a fáradságot. Akkor hogy higgye el egy nő, hogy a kapcsolatba fektetni fog bármennyi energiát? Főleg, hogy cserébe ezek a férfiak az extrán szuperigényes, tiptop csajokra hajtanak, nem pedig a lenőtt hajfestésű, melegítős, duci SPAR-pénztáros Jucikára. Pedig igényességi szintre ahhoz állnak közelebb.

Azt meg még mindig nem értem, hogy az alap igényesség miért feminin. Mintha csak izzadtságszagúan, csimbókos hónaljszőrrel, kócos hajjal, 3 számmal nagyobb fekete pólóban lehetne férfi a férfi.

"az az illető nemcsak az öltözködésével, az életének más aspektusával sem foglalkozik eleget,"

Na ezek azok a következtetések, amik sok esetben nem működnek. A valóság tojik az ilyen nőimagazin-szintű okoskodásokra, és nem csak itt (a másik nagy területe az álláskeresés), aztán meg lehet csodálkozni, hogy miért van ennyi rossz kapcsolat... Mert valamilyennek tűnni már fontosabb, mint valamilyennek lenni.

Például, kérdező: ha én nem értek az öltözködéshez, de megkérem egy ismerősömet, aki de, hogy válogasson nekem ruhákat, amiben jól nézek ki - más ember lettem a másik ruhában? Kedvesebb, hűségesebb, megbízhatóbb vagyok? És ha engem csak az ilyen felszínes dolgok nem érdekelnek, de cserébe meg más dolgok igen, akkor rosszabb vagyok, mint akinél fordítva van? Az embernek vannak hibái, de akinek a hibái a kapcsolatteremtéssel, Szent Első Benyomással kapcsolatosak az rosszabb, mint akinek egyéb komoly jellemhibái vannak? Mert úgy van kezelve, hogy igen. Amikor felszínességről beszélünk, erről beszélünk.

Ja, tapasztalat, nekem meg másféle tapasztalatom van, na ilyenkor mi van? Nem is beszélve arról a jelenségről, hogy az ember szereti csak azokat a dolgokat észrevenni, amik beleillenek az elképzelésébe, és akkor mondogathatja magának, hogy mennyire igazam van, mert ez is alátámasztja, amit gondolok. Ami meg nem támasztja alá, arról meg elegánsan elfeledkezik.

Pl ez ott is tetten érhető, hogy pont te beszélsz el a téma mellett, hiszen egyáltalán nem arról írtam sehol, hogy "random kikap egy gatyát a szennyesből", kétszer ki is emeltem, hogy nem erre gondolok. De nekem mindegy, nézegesd csak a ruhákat. Csak jusson eszedbe az is, hogy ezzel úgy át lehet verni, ahogy épp kedve tartja az embernek.

De amellett, hogy "kikap egy random cuccot a szekrényből ránézés nélkül", te mentél el. Ez már azt tükrözik, tojik bele, milyen benyomást mutat,nulla esztétikai érzéke van. Én magamra adó, igényes nő vagyok, szépérzékkel. Nyilván ilyen embert keresek magam mellé. Párom sem egy divatguru, de ápolt és arra odafigyel, hogy alkalomhoz illően és színekben jól passzolva öltözzön.

Amúgy azzal sincs baj, ha vki kevésbé igényes, de akkor ne picsogjon, hogy miért nincs nője, főleg ha igényes nőknél próbálkozik csak. Mert a kérdés erről szólt. Ha akar párt maga mellé, tegyen is érte, vagy lássa be a határait.