Nagyon abnormális, hogy részben azért sem merek ismerkedni, mert félek, hogy mit gondolnának rólam a kiszemelt ismerősei, barátai és családja? (Leginkább, hogy rossz véleménnyel lennének rólam. )

Ez mindenkinél így megy, hogy egyszer fent egyszer lent, mivel minden ember átmegy nehezebb időszakokon. Viszont fel kell állni és tovább menni, neked meg el kell fogadnod saját magadat olyannak, amilyen vagy és elhinni, hogy van aki majd téged pont ilyennek fog szeretni és így fog elfogadni.

Egyszer ismerkedtem egy sráccal, aki hasonlóképp látta magát, mint te és ahelyett, hogy megnyílt volna inkább bezárkozott előttem csak mert nem tudta elhinni, hogy tényleg kedvelem. Aztán bármit is próbáltam tenni, inkább csak eltaszított magától és ezzel azt akarom mondani, hogy elsősorban magaddal kell kezdened, elfogadni magad, hogy elhidd más is eltud téged fogadni úgy, ahogy vagy. Tudom, hogy ez most így nem könnyű, sőt nehéz lesz, de ha haladni akarsz és boldog akarsz lenni az életben akkor tenned kell érte valamit és ezt magaddal kell kezdnek.

#1

Az ember csak önmagát képes boldoggá tenni.