Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nincs még mindig barátnőm? 20/Fiú (Magyarázat lent).
Nem tudom miért nem sikerült még senkivel összejönnöm eddigi létezésem alatt, mikor semmit sem csinálok olyan rosszul. Ezek szerint jól sem, csak azt nem értem, hogy mégis mit? Odafigyelek magamra: öltözködés, sportolás, hajápolás, sokat is olvasok, hogy legyen bő a szókincsem (na meg persze az egyetem miatt is szükséges) és a környezetemre is: mindenkivel kedves vagyok és előzékeny (ettől függetlenül papucs sem).
Bulizni azt nem szoktam mert ott nem igazán találhatnék olyan lányt akire vágyom, de azt sem hiszem, hogy csak buliban lehet párt találni.
Mindezek ellenére soha sem látom egy lányon sem, hogy tetszenék neki vagy, hogy jelezné a szimpátiáját felém. Magamtól csak úgy pedig nem megyek oda senkihez mert nincs bátorságom az évek alatt felgyülemlett némi gátlás miatt. Mindenki éli a saját életét, ismerkedik nekem meg egyszerűen nincs életem.
Nem tudom mi lehet az oka, szerintetek ha minden más rendben van akkor csakis a külsőm az oka? Nem nézhetek ki elég jól? A magasságom sem lehet probléma mert 190 cm körül vagyok, így csak az arcom maradt hátra.
Teljesen unalmas már így élni, minden nap olyan szürke és egyforma, komolyan néha már azt sem bánnám ha meghalnék...
Ezek szerint azt várod, hogy egy lány egyértelmű jeleket adjon, ami alapján kockázatmentesen odamehetsz randira hívni. Nos, ez a baj. A nők nagy része azt szereti, ha bókolnak, udvarolnak neki, ha kicsit kéretheti magát.
Nem azt mondom, hogy ronts ajtóstul a házba, de mondjuk két óra közötti szünetben elhívhatsz egy lányt kávézni a büfébe. Vagy elsőre csak dobd be többek jelenlétében, hogy lányok, nem jöttök inni egy kávét óra előtt? Aztán ha ez már megvolt, akkor amelyik tetszik attól megkérdezheted azt is, hogy suli után van-e kedve beülni veled valahova...
Kis lépések, de neked kell kezdeményezned. Tedd úgy, hogy ne lehessen túl nagy pofáraesés. De ha az lesz, az sem tragédia, mindenkivel előfordul jópárszor élete folyamán.
Köszönöm, ez tényleg hasznosnak tűnik és meg is fogadnám ha valamelyik lánnyal, aki tetszik beszélőviszonyba lennék. De senkit nem ismerek különösebben, azon kívül, hogy egy héten egyszer látok egy csajt aki bejön, ráadásul őt is csak akkor amikor órára lohol akárcsak én.
Ebben az esetben?
Hát ez elég komoly probléma. Akkor neked alapvetően nem a becsajozással van bajod, hanem egyáltalán a kapcsolatépítéssel.
Akkor egyelőre ne is azon görcsölj, hogy barátnőd legyen, hanem csak kezdj el barátságokat, ismeretségeket kötni. Pl. érj oda előbb az órára, és akik a terem előtt vagy a teremben várakoznak, azokkal kezdj el csevegni a tananyagról vagy bármiről...
Alapvetően kétféle módja van a partnerszerzésnek:
1. Szórakozóhely, húspiac, ahova nyilvánvalóan mindenki azért jár, hogy felszedjen valakit. Ezt elutasítod, ami nem baj.
2. Baráti körből, hétköznapi szituációkból származó ismeretségekből növi ki magát valami. Ehhez viszont kénytelen vagy kommunikálni, nyitni, társalgásokat kezdeményezni.
Akkor mindegy is. Ezeket, amiket mondtatok nem számoltam bele. Egyszerűnek tűnnek de mégsem azok.
Az a baj, hogy ismeretlenekkel nem szoktam meg a társalgást és azon kívül, hogy hülyén érezném magam valószínűleg annak is látszanék.
Erre még rájön az is, hogy lehet nem véletlenül nem rajonganak a lányok értem...
Kezdeményezés meg kezdeményezés között is van különbség. Nem azt várom el, hogy jöjjön oda hozzám, csak annyit, hogy nézzen sokszor vagy legalább egyszer mosolyogjon.
Most ha ők nekem ennyivel nem képesek segíteni vagy a tudtomra adni, hogy téged szívesen megismernélek akkor sajnálnom kell magamat amiért ilyen puhány vagyok de csak úgy nem tudok odamenni bárkihez aki tetszik miközbe nem is tudok róla semmit. Más fiú ezt nem tudom, hogy oldja meg. Az kizárt, hogy mindenki olyan bátor csak én nem.
"hülyén érezném magam valószínűleg annak is látszanék."
Ezt csak de gondolod. Miért nézne ki hülyén az, ha valaki megkérdi, szabad-e a mellettem lévő hely az előadóban, vagy óra előtt megkérdezné, hol lehet jegyzetet szerezni vagy ilyesmi... Ezek teljesen megszokott dolgok.
Nem tudom, hogy nézel ki, de a legrusnyább pasik is sikeresek a nőknél ha jó a dumájuk, meg amúgy férfiasan viselkednek.
Na meg ez, tényleg. A beszélőke az nekem nincs, inkább hallgatok egy társaságban mintsem beszéljek, így elkerülöm, hogy mindenki rám figyeljen.
Jó, feladom. Ez bonyolultabb és nehezebb mint gondoltam. Ha mondjuk Brad Pitt külsejű lennék és csendes, visszahúzódó akkor nem aggódnék. Most már kezdem kapisgálni, hogy miért tartok én még itt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!