Semmi esélyem sincsen, hogy egyszer barátnőm lehessen?

19 éves fiú vagyok. Barátaim nem igazán vannak és ennek köszönhetően sehová sem szoktam eljárni. A napjaim nagy részét otthon töltöm. Nagyon csendes és visszahúzódó és távolságtartó vagyok. Nagyon nehezen barátkozom de nem is igazán szeretnék barátokat szerezni. A hétvégéimet mindig otthon töltöm,sehová sem szoktam eljárni. Eleinte nagyon távolságtartó vagyok de ha egy kicsit is jobban megismertem a másikat akkor utána már oldottabban tudok beszélgetni.

Másfelől pedig a lányokkal való beszélgetés tudom azt,hogy egyáltalán nem menne és inkább meg sem próbálom. Ők nem próbálnak meg a közelembe kerülni és én sem közeledek feléjük. Persze a tapasztalatlanságom és az önbizalomhiányom miatt észre sem venném ha egyáltalán szimpatikus lennék valakinek,de ennek nagyon kicsi az esélye.

Hiába sportolok kitartóan már másfél éve semmit sem változott az önbizalmam. Továbbra sem tudom elfogadni a pozitív dicséreteket mivel fiatalabb koromban állandóan csak a negatív megjegyzéseket kaptam. Állandóan csak a hibáimat keresem magamban és ez látszik is rajtam,hogy valami nincsen velem rendben.

Nagyon szeretnék egy barátnőt és mindig csak álmodozom róla de másfelől tisztában vagyok vele,hogy ez a jelenlegi állapotomban valószínű,hogy esélytelen. Ha lenne is egy barátnőm másabban viszonyulnék mindenhez és nyitottabb lennék és így legalább egy kicsit kiszakítana az állandó otthonülésből. Ami nagyon megnehezíti a dolgomat az az,hogy lehet,hogy az átlagtól egy kicsit érzékenyebb és ragaszkodóbb vagyok. Aki szimpatikus számomra tudom,hogy esélyem sincsen és nagyon nehéz beletörődnöm abba,hogy felesleges is álmodoznom róla.

Szerintetek van esélye annak,hogy egyszer talán nekem is lehet egy barátnőm vagy ne is álmodozzak róla?

Válaszaitokat előre is köszönöm szépen. 19/F