Lányok akik Tindereznek, el szoktátok olvasni egy profil alatt a leírást ha nem túl hosszú?

Elolvasom akkor is, ha hosszú, nem fogom magam a saját igénytelenségemmel és figyelmetlenségemmel nevetségessé tenni. Nekem is van, relatíve hosszú, de épp azért, hogy a beszélgetések már ne a sablonkérdésekről szóljanak, meg arról, hogy akarok-e szexelni aznao este... Ha valakit jobbra húzok, az azt jelenti, hogy tetszik. Ha írok neki, vagy visszaírok, azt is jelenti, hogy minimálisan érdekel. Illetlenségnek és ostobaságnak tartom, ha az ember nem használja az eszét és minden infót, amit a másik megad...

Ez nem Facebook adatlap, amit le kell görgetni az aljáig, ez 10 sor és 6 kép. Nagyon maximum az insta, ha csatolták. Akik annyira húspiac szinten űzik, hogy mielőtt elkezdik a rutinkérdéseiket pörgetni, arra sem képesek, hogy ránézzenek a profilra, ne haragudjatok, lehet, hogy válogatós vagyok, de ezekkel nekem semmi kedvem ismerkedni. Sem beszélgetni. Mert tudom, hogy az érzelmes témák felett is ugyanígy elsiklanak majd. Nekem erre semmi szükségem, de ez is ott a leírásban.:)

Lehet, hogy vannak ilyenek, csak ezek miatt én meg már lassan agygörcsöt kapok, hogy miért él ennyi értetlen "férfi"... Nomindegy, volt már személyesen is, hogy a "nem"-re azt reagálta valaki, hogy csak kéretem magam és jó is az a nehezen szerzett, kapott mellé pofont is, utána nem volt ennyire lelkes. Nem szoktam bunyózni, de ha valaki tapló módjára oda nyúl rajtam, ahova nem akarom, akkor én is hozzányúlok a pofacsontjához, lendületből.

A másik, ne mondjátok már, hogy ennyi infó nem elég nektek valami egyedit kitalálni, ha már képesek vagytok a másikra írni...:D A sablonokra soha nem lesz semmilyen jó kifogás a szememben, lehet, hogy finnyás vagyok, de engem nem lehet válaszra bírni egy olyannal, hogy "mizu" vagy "hogy vagy" vagy nem tudom, még miket szoktak, "mit tanulsz"... Ott a leírásban az utóbbi, a másik kettőre meg válaszoljon az, aki lát benne fantáziát. Anno volt, hogy szóltam embereknek (most már csak nem írok, tudomtudom, bunkó p*csa, de most komolyan ezzel szórakozzak szabadidőmben?), hogy hahó, ennél talán illett volna alaposabbnak lenni. Jött a felháborodás, hogy háttemitírnálahelyemben, jajdemagaslórólbeszélsz, próbáljmegráírnivalakire... Mhhm, nekik volt általában 2 képe és max a munkahelyük/iskolájuk megjelölve, ami az én adatlapomhoz képest enyhén szólva is minimalista (konkrétan rímbe szedett bemutatkozásom van :D), de így is írtam nekik egy 10 soros üzenetet, felhasználva mindent: a képen lévő kutyát, azt, hogy az egyik képen épp edz, az iskoláját, hogy mit hallottam eddig róla, mi a gondom az enyémmel, és vajon náluk ez másképp van-e, hogy alig 3 km-re van és ott lakik-e valahol, vagy ez csak most van így, volt, hogy rákerestem az általa megjelölt cégre, hogy tudjam, mi az a hely, mit dolgozhat, hozzávágtam alsó hangon 5-6 témát, amibe belekezdhetett volna úgy istenigazából. Aztán ment a hümmögés meg a jóhátizé. Ne, srácok, ezt ne. Ne mondjátok, hogy ennyire nem futja azzal, akivel megismerkedtek. Tudom, hogy így nem jut annyi idő a másik 30-al párhuzamosan cseverészni, de ha minőségi kapcsolatot akartok, akkor minőségi beszélgetést produkáljatok, aminek minőségi figyelem az alapja.

Ki mondta, hogy meg kell ragadni a "mit sportolsz" szinten, vagy a "szereted, amit tanulsz" szinten? Nem, nem kell tetszelegni, vedd el azt, amit el akarsz venni, kérdezd arról, ami téged érdekel. Ha az edzéstechnika, akkor menj bele abba, legalább látod azt is, mennyire veszi komolyan. Ha az oktatási rendszer, vagy a külföldi tanulási lehetőségek az adott egyetemen, akkor kérdezd arról, majd kiforrja magát a beszélgetés, ki tudod később fejteni, hogy miért kérdezel egzakt, különc dolgokat, de legalább nem azt tolod, amit mindenki szinte, és amit már rongyosra cincáltak az emberek, mint témát. (Amúgy a sztorihoz hozzáteszem, hogy hősünk a részletes üzenet után is csak felületes dolgokat tudott tolni és 2 szóval válaszolt minden kérdésemre, mielőtt visszatért az unalmas sablonjaihoz, szóval úgy voltam bele, hogy ebbe elég energiát fektettem, ami nem térült meg, ideje elköszönni.)

Talán a válaszaimból is látszik, hogy nem vagyok az a szűkszavú egybites nő, nem tartom magam nagyra, de egy színvonalas beszélgetésre azért alkalmas vagyok. Nem az én gépezetemben van a hiba, ha a másik nem veszi a lapot és nem tesz erőfeszítéseket... Én ráérek megkeresni azt, aki erre hajlandó, nem okoz nagy fejtörést továbbállni onnan, ami nem tetszik, és aminek nem látom értelmét, akár olyan áron is, hogy még pár évig szingli leszek.

¯\_(ツ)_/¯