Ti használtok a társkereső oldalakat? Nem jobb inkább az, ha valaki jön az utcán, és rátok mosolyog?

Nem járok sehova, ahova meg mennék, ott vagy azt a retek telefont nyomkodják, vagy hullarészegek és/vagy csak szexelni akarnak. Utcán rámmosolyogni még nem sokan mosolyogtak, általában vigyorogva félrenéznek, vagy kb nekem jön, annyira a mobiljába van buzulva az illető.

A másik, élőben nem tudhatom, hogy a másik mennyire nyitott erre, és nem akarok az arcába mászni senkinek, mert nekem is van, amikor nem hiányzik, hogy valaki még nyaggasson is. Társkeresőn meg azért vagyunk, mert keresünk valakit.

Igazad van amúgy, csak szerintem egyik sem feltétlen jobb vagy rosszabb a másiknál... És őszintén, a személyes ismerkedés nekem eddig lófäszt sem idézett meg, aki eddig odajött hozzám, az nagyon nem tetszett, aki meg tetszett, azzal csak összemosolyogtunk, esetleg intett, és ennyi volt a nagy románc. Majd ha a srácok veszik a fáradságot, és mernek odajönni, miután egyértelműen egymást nézzük, nem csak elsétálnak, lehet, hogy másképp lesz. Én még nő vagyok, és nincs szükségem sem annyira kapcsolatra vagy mire, hogy random srácok után kajtassak az utcán. Egyébként is kiéhezettnek tartják azokat, akik nagyon tolják ezt az utcán random emberekre vetődős dolgot.

A kettő nem zárja ki egymást.

Túl azon, hogy azért elég sokan tolakodónak és bunkónak nézik azt, aki csak úgy leszólítja őket, a társkeresőkön sokkal tágabbak a határok, ismertem én már meg olyan hölgyet, még ha csak barátilag is, akivel amúgy itt, az utcán valószínű, hogy soha nem találkoztam volna.

Az életben nem mosolygott még rám senki, ellenben összesúgást és összenézést már többször tapasztaltam. Na, ez a neten elkerülhető. Ha élőben odamennék valakihez, akkor akár alpári módon meg is alázhatna, aminek közönsége is lenne. Mondjuk az általam eddig megismert ~10 nőből kereken 0 zavart még el, de megtörténhetne, nem? Társkeresőn ellenben ha nem válaszol vagy elküld, akkor azt csak én látom, vagy opcionálisan megy Messengeren az egyetlen barátnőjének egy üzenet, hogy "úristen olyat küldök... haha mi lúzer már xdd", amiről pedig én nem tudok.

Mindemellett a normálisabb társkeresőkön a normálisabb társkeresők feltüntetik legalább azt, hogy introvertáltak vagy extrovertáltak, hogy mit keresnek a másikban, hogy mivel töltik a szabadidejüket, fölösleges köröket nem kell lefutni ahhoz, hogy csak ezek az alapinfók meglegyenek. És ami a legfontosabb: a való életben simán lehet, hogy két hétig ismerkedsz valakivel, mire kinyögi, hogy foglalt. Ekkorra már kínos elmondanod, hogy nem haverkodni akartál, neki meg kínos, hogy nem esett le. Társkeresőn viszont mindenki tudja, hogy miért vagy fent.

Ami pedig ezeknél fontosabb az én esetemben, az az, hogy nem járok sehova, mert egyrészt iszonytat még a gondolata is egy társaságnak, másrészt a hobbim virsliparti, azzal se lennék előrébb. Hiába dolgozok áruházban, tehát emberek közt, soha nem ismertem meg senkit ott sem (és ezzel együtt komolyan érdekelne, hogy akik szerint munkahelyen lehet ismerkedni, azok hogy csinálják).

De hát az utca nem ismerkedésre való!!! Eleve hogy képzeli bárki, hogy megpróbálna kapcsolatot felvenni bárki mással, hiszen mindenki rohan a dolgára, és nincs ideje semmire.

Szóval bírom, amikor az egyik nagyokos azért sipákol, mert van az emberen sapka, a másik nagyokos meg azért, mert nincs. Mindenről elő lett adva már, hogy hülye, aki csinálja, és az is, aki nem.

De, biztos jobb... lenne. De ilyen nem annyira történik gyakran, főleg nem kevésbé előnyös külsejű emberekkel (ha a "sunáználak" típusú ismerkedéseket kihagyjuk). Nekem pont szerencsém volt ilyen téren, így nem használok társkeresőt, de azóta sem próbált velem ismerkedni normális ember (pedig nem a 4 fal között élek, nincs "morci vagyok, húzz a francba" arckifejezésem, nem a telefonom nyomkodom 24/7, nem a földet bámulom...). Tehát ha a párom nem jött volna, akkor valszeg én is társkeresőzni kezdtem volna.

És sztem tök jó, hogy van ilyen. Van, akinek nincs ideje ismerkedni, és eddig az utcán meg a "majd csak belebotlasz vkibe, akinek tetszel"-jellegű dolgokkal nem volt szerencséje pl. Vagy a környezetében nincsenek olyan emberek, akikkel szívesen ismerkedne.

Az utcán mosolygás mióta ismerkedés? :D Szoktam én is mosolyogni lányokra de eszem ágába sincs odamenni. Egyrészt rohadt hülyén néz ki egy ilyen szitu, másrészt valószínűleg előbb nézne bárki kéjenc/drogos/beteg embernek mint egy normális srácnak. Ráadásul az utcai ismerkedés teljesen random, míg neten van esélyed egy picit megismerni a másikat mielőtt találkozol vele.

Amúgy meg a kapcsolatok nagyon magas százaléka ismerősök által születik, szóval okafogyott az utcai ismerkedés. Legyen sok haverod és lesz csajod. Ennyi.