Hölgyek, van köztetek olyan, aki a jóképű pasikkal történt folyamatos múltbéli csalódásai miatt azóta már kifejezetten a kevésbé jóképű pasikkal ismerkedik?

Most is egy ilyen sz.rral vagyok elettarsi kapcsolatban es elvezem,ah odavan ertem. Barmilyen sz.r, nem nyultam senkihez a kapcsolat alatt.

Tetszik,h en vagyok a szep es dogos egyertelmuen es nem vonja el rolam a figyelmet.

N

Tömény fa$zság.

Fordítottja igaz.

Általad írt indíttatással jöttem össze a legelőnytelenebb külsejű exemmel. (Elhízott, csóró, cigány.)

Na, PONT Ő ba$zott át a legdurvábbán. Következtetés: Nincs fordított arányosság a külső és belső pozitívumok között, így máshogy kezdtem el gondolkodni.

Jól nézek ki, miért adjam ennyire lejjebb?Nem feltétel a kockahas, sem plakátpofa, de ha első ránézésre nem tartok valakit vonzónak, akkor tipli van, mert egyszerűen nem tudok vele mit kezdeni.

A cigány óta csak jobb palik voltak mellettem, most is...

Én így indultam, kamaszkoromban a filmekben nyomták mindig ezt a sztereotípiát, hogy jóképű pasi = tahó, míg a csúnyácska, kiközösített pasi = cukimuki, kedves, és arany szíve van.... Na, én ezt akkoriban benyaltam, szóval a kezdetektől nem érdekeltek a jobb külsejű pasik, mondván, hogy "úgyis bunkók". Összejöttem egy átlag alatti, visszahúzódó fiúval, majd pár évvel később egy másikkal, azt hittem, majd ők aranyosak és normálisak lesznek.

Olyan csúnya pofára eséseim azóta se voltak :D Életem két legnagyobb csalódása, semmire nem becsültek, a hűségük se volt kifogástalan, és nem igazán szerettek... emellett haveri szinten még rengetegszer tapasztaltam, hogy az átlag alatti külsejű pasik sokszor tahóbbak, agresszívebbek - valószínűleg a komplexus, a frusztráció miatt.

Most a párom ugyan nem "divatos jópasi", de kifejezetten jól néz ki, és ebből adódóan nincsenek komplexusai, nem rombolja az én önbizalmam is szándékosan, nem hisztizik, nem féltékenykedik, nem sértődik meg, ha elmondom a problémáimat, stb, ezeket az energiáit inkább arra használja, hogy normális kapcsolatunk legyen, megbeszéljük a problémákat sértődés nélkül, bízzon bennem, szeressen, és programokat csináljunk, szóval hogy boldogok legyünk. :)

Azóta nem hiszek ebben a dajkamesében, hogy szegény átlag alatti pasik a rendesek, kedvesek. Velem eddig akárhány pasi volt ordas nagy tahó, mind átlag alatti volt :D Azóta inkább olyanokkal igyekszem ismerkedni - még haveri szinten is - akik nem akarják rám kivetíteni a vélt vagy valós szerencsétlenségüket.

Álmodban.Nekem csak jó tapasztalataim vannak a jóképű pasikkal, ellenben a csúnyák önzőek,labilisek,követelőzőek,hímsovinisztiák.Elvárják hogy a szép lányok adjanak le a(reális) igényeikből, de ők nem engednek le a (nevetségesen illreálus)igényeikből. Nem elég, hogy rondaként csak a külsőre mennek,de egy külsőre menö nőt lehordanak minden ribcnak,és elvárnák,hogy a szép nők teperjenek értük,szolgálják őket.Amennyire csak tehetem kerülöm őket.

21/L

Nem.:D Volt, hogy csalódtam, mikor még tiniként bevettem a hülyeséget, de semmiképp sem választok olyat, aki nem tetszik annyira. Nekem éreznem kell, hogy odáig vagyok az illetőért, különben nem akarok vele maradni, ehhez meg igenis kell az elején az, hogy fizikailag is vonzódjak hozzá úgy igazán.

Olyan változás volt a nagyobb csalódások után, hogy egész más stílusú férfiak kezdtek el tetszeni. Tehát mikor egy nagyon jóképű, hosszabb hajú férfi okozott úgymond csalódást, utána a tüsisebb, nagyon rövid hajúakat jobban preferáltam egy ideig, amíg azon túl nem lendültem (évek alatt). Utána volt valami gáz egy kicsit szentimentálisabb, művészlélekkel, aki folyamatosan a lelki labilitásával akasztott ki, akkor nagyon sokáig elkerültem az ilyeneket és racionálisabb, kevésbé lelkizős férfiakért voltam oda. Érdekes, hogy ezt a mai napig férfiasabbnak tartom, mint azt a "hattyúhalála" típust, amilyen ő volt, hogy amiatt rinyált meg szerencsétlenkedett, mert így az exek meg úgy a múlt, meg az ő kis lelke (én meg le vagyok szarva).

Lényeg a lényeg, színvonalban szerintem megmaradtam ugyanazon a szinten, külsőre és belsőre is, inkább csak másmilyen emberek kezdtek el vonzani, olykor tudatosan, olykor csak utólag fedeztem fel, hogy valamiért jobban tetszik az, aki a csalódást okozó ember szöges ellentéte valamilyen szempontból.

Ettől függetlenül sosem kezdtem sem kevésbé okossal, sem kevésbé jóképűvel. Ez van.