Ha belsőleg, anyagilag rendben vagyok és magammal elégedett külsőleg akkor jók az esélyeim hogy egyszer párkapcsolatom lehessen?

Sokan panaszkodnak, hiszik azt hogyha lenne BMW-jük meg pénzük akkor lenne barátnőjük. Nekem szakmailag, anyagilag is rendben van az életem, mégis egyedül vagyok. Megbízható vagyok, kedves, figyelmes, odaadó, magabiztos, kiállok magamért és a nekem fontosakért. A megcsalás nálam soha nem jöhetne szóba, már akkor se veszek észre más nőket ha csak plátóian tetszik valaki.

Sokan tanácsolták hogy gyúrjam ki magam egy konditerembe, de nem hiszem hogy ez a siker titka. Sportos vagyok anélkül is, rendszeresen futok, mindenféle szabadtéri sportot űzök. Külsőleg a 170 centi magassághoz 70kg vagyok.

A ruháim is igényesek, szépek, sok stílusmagazint olvasok, nem papucsot hordok térdig húzott fehér zoknival :D

Ennek ellenére nem sikerült becsajoznom soha. A kedves barátot, öcsikét látják bennem, mondták már hogy túl kedves vagyok (ez baj?) Próbálok ismerkedni, nyitott szemmel járok de nem eröltetem túl a dolgot, nem görcsölök.

Viszont már 27 évesen 10 éve várom hogy legyen valami. Eleinte arra fogtam hogy szegény vagyok, aztán hogy nincsenek jó ruháim, aztán hogy nincs jó autóm, lakásom. Tanultam, ezek mind meglettek, nincs több kifogás, rájöttem hogy velem lehet valami baj. Főleg hogy nem szépséges csajoknál próbálkozgatok hanem ahogy a haverok mondják "barátnőnek való" nőknél.

Elképzelhető, hogy kifoghatnék egy pénzéhes lányt aki a pénztárcát látja bennem és csak be akar ülni az autómba vagy a lakásomba költözni, de nem mozgok olyan körökbe ahol ilyen nők lennének (persze akad nálunk is, de nem keresem a társaságukat, hamar leesik ha egy csaj az első találkozáskor szinte bankszámlakivonatot kér)

Tudom szánalmas hogy itt tettem fel ezt a kérdést de nagyon érdekelne vadidegenek véleménye.