Megkérdeztem a csajt (25) társkeresőn, hogy van e jogsija, ezt válaszolta. Csak nekem tűnik ez alapján kicsit életképtelennek?

Miért lenne életképtelen, ez egy teljesen jó válasz egészséges önkritikával.

Nekem sem hiszem, hogy hiányozna egy jogsi, fizetésem több mint fele szabálysértésekre menne el.

29 vagyok nettó 280 ezres fizetéssel és bicajjal és tömegkölekedéssel járok.

Ok, van jogsim, de már 5 éve nem ültem volán mögött és nyilván újra kéne tanulnom mindent, ha akarnék vezetni.

A saját autó számomra egy pénzpazarlás addig, amíg az ember nem alapít családot és van már egy-két gyereke.

Nem életképtelenség. Mondta, hogy nincs jogsija és, hogy miért nincs. Egy barátnőmnek sem volt, viszont az összessel tetettem. A volt oktatóm már az utolsónál elengedte forgalmi órák felét, mert vittem neki 3 tanulót :D. Vannak olyan helyzetek, hogy nem árt, ha a másik is tud vezetni. Könnyebb így a dolgokat megszervezni, nem kell sakkozni, hogy elveszítettük a mobilitásunkat, mert a jogsis ember átmenetileg alkalmatlan a vezetésre alkohol, betegség vagy távollét miatt. Jó az, ha gyorsan el kell vinni valakit orvoshoz pl.

30/f

Én nem így fogalmaztam volna, de hasonló vagyok, és nem érzem magam életképtelennek. Belvárosban lakom, BKV-val, távolsági busszal, vonattal mindenhova eljutok, szökőévente egyszer taxi. Eltartom magam, tudom használni a háztartási gépeimet gond nélkül, nem égettem le a lakásomat soha. Átlag fölött keresek.

Amúgy meg van rengeteg ember, akinek nem kéne jogsit adni... nem lenne annyi baleset. Nekem pl. könnyű elterelni a figyelmemet, migrénem is szokott lenni és autóban félóra után ált. amúgy is elkezd fájni a fejem meg émelyegni kezdek. Térlátásom sincs igazán. De én legalább belátom, hogy én nem vagyok alkalmas vezetésre. Ellentétben azokkal, akik a hónapban már 4edszer vezetnek hóttrészegen vagy aki 3 autót megkarcol egy parkolási kísérlet alatt.