Tulajdonképpen mitől függ az, hogy valakinek lesz e barátnője/felesége, vagy nem?

Galamblelkű, tutyimutyi pasi még teljesen elfogadható, átlagos külsővel se fog kelleni egy nőnek sem. Ahogy a nagydumás, jó humorú de vékony izomtalan pasik sem.

Akad egy-két kivétel, de statisztikai hibának lehetne elkönyvelni őket, mert annyira kevés van.

#13 Háh, kamu.

Én vékony izomtalan nagy dumás vagyok, és vannak/voltak barátnőim. 13 évesen volt az első barátnőm és azóta 6 hónap volt talán a leghosszabb időszak, amit lány társasága nélkül töltöttem.

Az egyik egyenesen kijelentette, hogy a vékony fiúk (mint én) annyira begerjesztik, hogy utálja, ha van rajtam póló. (adott pillanatban éppen nem volt rajtam.)

"Meg sokan jönnek azzal, hogy egy defektes férfi ne várja, hogy a nők leálljanak vele, eközben sok agressziv, nőverő férfinak simán van nője. Mi az igazság?"

Az az igazság, hogy a nők nem egyformák. Már kissé kínosan érzem magam, hogy úgy mondogatom ezt, mint a pereces, de hát ez van. Más a személyiségük, neveltetésük, traumáik, más társadalmi rétegből származnak, emiatt más férfiakhoz vonzódnak. Van aki egyik alkesztől a másikhoz sodródik, na az ilyen nem fog idejönni okoskodni, mert épp a szemét borogatja. A nők még mindig nem egy homogén massza.

A fő kérdésre nem tudok rövid választ adni, mert az emberek túl sokfélék. Nem lehet egyetlen tényezőt kiemelni, hiába mondom én is a szerencsét, mert attól hogy igaz még nem tudsz vele mit kezdeni. Amúgy meg házasodni egy "baleset" eredményeképpen is szoktak, ezt nem nevezném szerencsének... Azért sem lehet röviden válaszolni a kérdésedre, mert más miatt lesz valakinek barátnője és más miatt felesége.

A saját hozzáállásától. Attól hogy csak várja a sült galambot, vagy aktivizálja magát.

Amíg nem csináltam semmit az ügy érdekében, csak lógtam a haverokkal, tanultam, dolgoztam, otthon döglöttem, addig nem volt kapcsolatom. Tény, hogy a nők akik a környezetemben voltak, egyáltalán nem is érdekeltek, egyiket sem tartottam különlegesnek, vagy annyira érdekesnek, hogy bármit kezdeményezzek.

Amint tettem érte, és elkezdtem párkeresési célzattal ismerkedni, 1 hónap elteltével már volt barátnőm. Azóta pedig a feleségem.:) Se pénzes, se kigyúrt, se extra jóképű nem vagyok, nem voltam, kocsim sem volt, nem is tervezünk. Mikor összejöttünk anyámmal éltem, munkám sem volt még akkor, csak diák. Mai napig nem keresek sokat. (150 ezer). A feleségem szerint helyes pasi vagyok, de ez ízlés kérdése, szóval nem mérvadó olyan szempontból, hogy ez 1 ember véleménye.

Egyébként érdekes módon amíg egyedül voltam, soha egy nő sem jött oda és nem kezdeményezett ismerkedést. Amióta a feleségemmel vagyok, többször is előfordult, utcán, munka közben, közlekedési eszközön, hogy odajöttek hozzám beszélgetni és randira is hívtak. Nyilván nemet mondtam, mert nem érdekelnek más nők, de fura volt, ahhoz képest, hogy egyedülállóként ilyen nem történt velem. Nem tudtam másra gondolni, csak hogy a karikagyűrű vonzza őket. Ami ha igaz, nagyon szánalmas.

Nem állítom, hogy szerencse nem játszott közre, de az max annyiban, hogy míg másoknak évekig tart megtalálni a nagy őt, azt akivel tényleg úgy érzik, hogy leélnék az egész életüket, és tökéletesen passzol hozzájuk, addig ez nekem pusztán csak pár hétbe telt.

Annyi viszont biztos, hogy a nem teszek érte, és ő sem tesz érte, soha az életben nem ismertem volna meg, mert más városban (bár nem messze) laktunk, és nem voltak közös ismerőseink sem. 28/F

"ha nem akar akkor minden nap más csajt kúr"

Igen a GYIK-en lévő legkevesebb 1 millió "Szűz vagyok és még sosem volt nőm". c kérdések pont ezt bizonyítják.

Am külső, pénz, kisugárzás, család centrikusság kinek mi jön be.

"Sokak szerint pénz függvénye a dolog, mások szerint a külső számit, valaki szerint a nagydumás férfiaknak lehet barátnője. Mitől függ ez voltaképpen?"

Hogy ne legyen ilyen idióta, ilyen kérdésekkel.

SOHA nem jönnéj össze olyannal, aki ilyent kiír.

Pénz, meg külső, Istenem, eszed nem sok lehet, és ez baj.