Ha egy férfi azt kérdezi, hogy mi az elvárásom egzisztenciával kapcsolatosan egy férfitől, akkor konkrétan mire gondol? Hogy mennyit kell rámkölteni?

Én visszakérdeznék, hogy egész pontosan mire gondol? Mert azért lássuk be, mindenkinek van valamilyen elvárása, hogy ne menjek messzire, van itt lejjebb egy kérdés, munkanélküli, de napi ezer forintot megiszik... Hát azt azért már nem szeretném, ha nekem kellene fedeznem a pasi italozását, szóval van az a minimális elvárásom, hogy önfenntartó legyen.

Természetesen más az, ha egy létező kapcsolatban válik valaki munkanélkülivé, akkor nyilván mellette fogok állni teljes mellszélességgel, de akkor sem fogom az italozását finanszírozni.

De ha valóban arra irányul a kérdése, hogy mennyit kell rám költeni, akkor biztos, hogy felhúznám az orromat, és kikérném magamnak. Szóval akár így, akár úgy nézem, baromi rossz kérdés.

Én őszintén válaszolnék és figyelném a reakcióját.

Arra gondol, hogy mennyire fontos neked a pénze.

Szerintem a korrekt válasz az 25 felett, hogy legyen állása(nem munkája), legyenek tervei, el tudja magát tartani és legyen félretett pénze és előrelépési lehetősége.