Lányok! Mennyire fogadnátok el engem párként?

Részletesen kell, hogy leírjam...

Már több kérdést írtam ki ezen az oldalon "csendes és visszahúzódó" fiúként, de ez alapján a legtöbbek kicsit másra asszociálnak, mint amilyen valójában vagyok.

Tehát annyi, hogy én nem vagyok egy társasági ember. Ami nem azt jelenti, hogy kuka lennék és gátlásos, és nem lennék képes megmukkanni, csak a korosztályom (20 éves vagyok) "szórakozgatásai" olyan mértékben untatnak, hogy egyenesen kivonom magam belőlük. Ennek eredményeképpen fura különcnek tartanak és nincsenek barátaim. Nagyon nem is hiányoznak, én az a fajta vagyok, aki elég jól megvan egyedül, persze komoly párkapcsolatra szükségem lenne.

Nagyon szeretek értelmes és komoly dolgokról beszélgetni. Amolyan elvont "művészlélek" vagyok.

Kamaszkoromban drámaian zárkózott voltam, ezt mára 90%-ban kinőttem. Zavartság az van bennem, főként akkor, ha hirtelen kerülök valamilyen kommunikációs helyzetbe.

Ami pedig a lányokat illeti, kamaszkoromban csak álmodoztam. Nemrég próbálkoztam egy olyan iskolatársamnál, akit látásból már évek óta ismerek, de nem sikerült a dolog.

Titeket nem zavarna az "extrém" személyiségem?