Megkérdezte a csaj, hogy kövéríti e a ruha, én meg mondtam, hogy persze. Utána meg hallom, hogy lebunkóz másoknak. Hazudnom kellett volna?

Ez a halálom, amikor a nő valamit megkérdez, amire csak egyféle választ adhatsz, de ő meg qrvára nem azt akarja hallani. A feleségem baromi jól főz. Mindig meg is szoktam dicsérni a kaját. Mindazonáltal neki is vannak rosszabb napjai, előfordul, hogy nem találja el annyira az ízkompozíciót, mint szeretné. Ilyenkor hallgatok. Eszem becsülettel, hiszen rossznak nem rossz, csak...

Évtizedek alatt megszokhatta volna, hogy ha nem ajnározom, nem dicsérem a kaját, akkor az azért van, mert nem az igazi. De nem, neki tudnia kell, és mindig megkérdi, hogy nem ízlik? Nem egy buta asszony. Imádom, becsülöm. De az ilyen női következetlenségével a sírba tesz. :-))