Hogyan lehetnék kevésbé naív? Állandóan ugyanabba a hibába esek évek óta. Miért?

Mert remélsz. Tetszik a gyerek és reméled egyszer lesz valami. Így mindig nyitva hagysz egy ajtót és csodálkozol ha berontanak a házba.

Tanácsom: nem kell vele barátkozni. Ha nem tudod a képébe mondani, hogy NEM, akkor mindig mantrázd, hogy nem "érsz rá", "dolgod van", vagy ne válaszolj. Egyszer megunja és nem bánt többet.

El kell engedned a fiút, fogd fel, hogy neked mással kell lenned, egy sokkal jobbal. Amíg erre a fiúra pazarolsz értékes perceket, addig magad sodrod távol attól az embertől aki meg tud becsülni.

Nem a hibádba esel megint bele, hanem ugyanabba a pasiba.

Ti így szoktatok össze, ez nemigen fog változni, de rajta kívül is van még vagy 4 milliárd másik!

"Állandóan az megy köztünk, hogy amikor ő nyitott lenne felém, én ellenkezek, mert Félek az újabb csalódástól, viszont amikor engedek, akkor már megint azzal jön, hogy alakulóban van valami valaki mással. "

Nem egészen értem, hogy mégis mi a manót várnál el.

Várjon szépen készenlétben, amíg te esetleg meggondolod magad?

A leírás alapján a srác teljesen korrekt: nem áltat, nem használ ki olyankor sem, amikor simán lenne rá lehetôsége. Ha amikor nyit feléd, te elutasítod, akkor teljesen természetes, hogy ô ezt elfogadja, és máshol kezd el próbálkozni.

És az kifejezetten korrekt a részérôl, hogy mikor mással már eljutott egy bizonyos pontig, neked meg pont akkor jut eszedbe, hogy de mégis milyen jó ötlet lenne, akkor se a másik lánnyal nem szúr ki, hogy dobja a kedvesért a francga, se téged nem áltat mindenféle kamu dolgokkal.

A leíràs alapján itt a srác kifejezetten korrektül jár el. Itt veled van az óriási hiba, hogy egyrészt nem vagy képes eldönteni, hogy mit akarsz, másrészt hogy a döntésképtelenségedért a felelôsséget is próbálnád a srácra áttolni, nem pedig legalább magad elôtt felvállani, hogy itt nem a srác viselkedésével van a gáz, hanem a tieddel.