Szerintetek irigylésre méltó egy olyan PUA pasi, aki már 40 éves és a macskájával él, és ennyi idősen ott tart, hogy részeg csajokat szólít le fesztiválon?

Hát én inkább lennék majd 40 éves koromra egy csajozóművész, aki minden héten más csajt fektet meg a huszonéves korosztályból, mint mondjuk egy elvált apuka, aki elveszítette a vagyona felét a váláskor, és aki tartásdíjra költi a fizetését.

Vagy egy olyan házasember, akit otthon már csak egy vele egykorú elsárkányosodott és az időtől vonzerejét vesztett feleség vár.

Mert most őszintén, mondhattok akármit, az ilyen ember szabadon éli az életét. Nincsenek kötelezettségei, nincsenek béklyói, ráadásul ebből a PUA bizniszből még sok-sok pénze is van.

Az biztos, hogy ezek a PUA oktatások semmit nem érnek, és abból élnek, hogy lehúzzák a reménykedő fiúkat/férfiakat, akik sikertelenek a nőknél, és már bármilyen kétségbeesett megoldásra vevők, csak hogy ezen változtassanak. Ezt a részét el is ítélem.

De hogy egy 40 éves férfi szabadon élje az életét, és sűrűn váltogathatja a jobbnál-jobb nőket, azzal szerintem sokan cserélnének!

Különben is, egy férfi még a negyvenes életszakaszában is bőven házasodhat még, és vállalhat gyereket. Nálunk nem kattog a biológiai óra!

Miért csapná be őket? Pont ellenkezőleg, a mai világban (megegyzem h SAJNOS) minden a jó marketingen múlik.

Állás, céges kapcsolatok, és még a barátnő is.

Az h utána egy kapcsolat milyen, az csak rajtad múlik, de valahogy, el is kell jutni odáig h kapcsolatod legyen...

Tudod ez olyan minthogy álmaid melóját is hiába szerzed meg ha lusta vagy és hülye hozzá, de hiába vagy a legnagyobb zseni, ha nem adod jól elő magad az állásinterjún, sose lesz meg az az állásod.

Ez az egész a remek kapitalista világrendünk mellékhatása, de tudod, megszoksz v megszöksz. Kell némi alkalmazkodóképesség h túlélj.