Miért keverik össze az emberek a magabiztosságot a beképzeltséggel?

Nem tudom, hogy ez külföldön is így van-e, de itthon nagyon uralkodik ez a mentalitás...

Az utóbbi hónapokban eléggé megváltoztam. Végre elkezdtem szeretni önmagamat, odafigyelek a külsőmre, magabiztos vagyok, nem tűrök el akármit az embereknek, vannak céljaim, stb, és azt tapasztalom, hogy bizonyos emberek mintha megutáltak volna, kerülnek engem, és nem értem, hogy miért... Pedig ugyanúgy kedves vagyok másokkal, nem nézek le senkit, nem tartom magamat istennek.

Miért ilyen irigyek az emberek?

Ezt másoknál is tapasztaltam már, hogy aki rendben van önmagával, arról egyből azt gondolják, hogy el van szállva magától, pedig csak arról van szó, hogy nem egy negatív, frusztrált, elkeseredett szerencsétlen, mint sok ember, aki csak panaszkodni tud...