Van olyan lány aki elmúlt már 20 éves s nem volt még barátja? Ha nektek volt már akkor az hány évesen?

Két hét múlva 21, nekem nem volt még; ismeretlenekkel én is elég szótlan vagyok, nem szoktam általában beszélgetést kezdeményezni.

(amúgy én lányiskolába jártam ki az általánost és a gimit is, ez még hozzátartozik az igazsághoz). Második éve vagyok egyetemista, és még nem akadt senki sajnos, akivel kölcsönös lett volna a dolog... közben kiderült, hogy valószínűleg bi vagyok, de nem sokat segít ez sem.

Én még "csak" 18 vagyok, de rohadtul valószínűnek tartom, hogy 20 évesen is bőven szingli leszek. Nem vagyok egy egyszerű eset, ismerkednem is nehéz, és képtelen vagyok úgy összejönni valakivel, hogy nem szeretem eleve. Ez van, az élet már csak ilyen.:D

(Bocsi az előző csonka kommentért, véletlen megnyomtam valamit :D)

Félénk, visszahúzódó lányként 14 évesen lett először kapcsolatom. (Neten szedtem össze.) Benne is ragadtam jó 10 évre... Aztán kiléptem és megváltoztam, sokkal könnyebben ment az ismerkedés, mint régen.

28 vagyok.

Nyugalom, emberek! Senki se lesz kevésbé értékes, csak mert 20 latt nem volt kapcsolata. Az élet csak most kezdődik, nincs semmi pánik... Higgyétek el, felnőtt fejjel sokkal értékesebb tud lenni egy kapcsolat mint tizenéves fejjel, és ha meggondoltan, okosan cselekedtek és választotok, akkor sokkal tartósabb is. Az ember átértékeli a szeretet fogalmát, az intimitást, általános értékeket. A kapcsolatoknak a lényege a családalapítás, és azt nem kell elsietni. 20-on évesen még a legtöbben gyerekek ehhez.

És ja, mondom ezt én, 25 és fél éves fejjel, másfél éves kapcsolat után. Ő nekem az első - mert azelőtt csendes, visszúzódó, jókislány voltam, bevégeztem a 6 év egyetemet, sok embert megismertem azalatt, de a nagy ő csak pont az utolsó egyetemista hónapomban került elém, és szépen, lassan, együtt fedeztük fel milyen szép lehet a szerelem. Én 24, szűz voltam, ő 29 múlt, de még előttenem volt tartósabb kapcsolata. Elmondása szerint úgy élte meg az első összebújásunkat, mintha akkor vesztette volna el a szüzességét, pedig ő már a 20-as évei elején túlesett rajta, és ekkor sem volt konkrétan szeretkezés. Csodásan bírjuk még egyelőre távkapcsolatban, mert őszinte szeretet, játékosság és bizalom van köztünk... én kicsit lazább, nyitottabb, vidámabb és nőiesebb lettem, ő meg egyre jobban lenyűgöz a családcentrikusságával :D

Csak azért példázom magamat, hogy senki se keseredjen el... a legreménytelenebbnek tűnő esetekben is egyszer megváltozik minden, csak nyitni és akarni kell...

"Csak azért példázom magamat, hogy senki se keseredjen el... a legreménytelenebbnek tűnő esetekben is egyszer megváltozik minden, csak nyitni és akarni kell..."

Kíváncsi vagyok, erre mit reagálnak azok a pasik, akik már 30 évesek és még mindig nem volt nőjük. Most elég nagy csend van.