22-25 éves nők vannak akik készen állnak a megállapodásra egy 5-10 évvel idősebb, érett, sikeres, jól kinéző férfival?

En lassan 22 vagyok, a baratom 26 mult. O mar dolgozik, en 3 even belul vegzek. Remelem, 2-3 even belul ossze is koltozunk, arra kb 2 ev mulva hazassag, utana lassan ket gyerek.

Mindketten a masikkal tervezunk, azonos a jovokepunk es szeretjuk egymast :)

Az emberek nem egyformák, biztosan vannak ilyenek.

Én is 25 évesen szültem egy nálam 5 évvel idősebb pasinak (aki a férjem amúgy, de most ha jól értem a gyerekvállaláson van a hangsúly).

Bár én már kiesek az általad jelzett korból (nemrég töltöttem be a 26-ot), de válasz szempontjából talán még beleférek - 22-23 évesen még túl gyereknek éreztem magam ilyesmihez, 24 felett viszont már azt mondom, én személy szerint készen álltam-állok a megállapodásra. Csak hát nálunk nem olyan szuper az anyagi helyzet, mint amit te leírtál, úgyhogy még várat magára a dolog. :)

(Nem mindegy ám, milyen körben keresel. Az ismerőseim nagy része hasonló korban már megállapodott, de ugyanígy látni olyan kiscsajokat, akik nagykanállal eszik az életet, és nehéz elhinni, hogy egy korosztály vagyunk... :D Szóval minden csak azon múlik, hol keresgélsz. Nyilván a buliban koktél mellett nem a neked kellő nőket fogod fellelni.)

Ha egy 22-24 éves lánynak azt mondanád év végéig már csak ugyanazt a színű körömlakkot használhatná elküldene melegebb éghajlatra.

Te meg azt kérdeznéd tőlük le tudnák-e élni hátralévő életüket egyetlen férfival?

Ha kijövünk,simán.

22/N

Hát én 22 évesen szívesen ismerkedtem volna pár évvel idősebb férfiakkal, sőt 23 évesen össze is jöttem egy 28 évessel, akivel a mai napig együtt is vagyok. de gyereket tuti nem vállaltam volna ilyen szoros határidőn belül... egyrészt ez a durván eltervezettség is taszít, de még nem értem meg arra, hogy egy életért felelősséget vállaljak, és tudta isten 22 évesen, hogy mikor jön el az az idő, amikor igen... még most sem, pedig már elmúlt azóta 5 év.

Az, hogy vki később érik meg az anyaságra, attól még se nem karrierista p.csa, se nem a város k...ja. Én most a karrierem építem, de nem azért, mert én lennék a karrierista hülyep. prototípusa, hanem mert a mai világban hülye az a nő, aki mástól függ, és a saját lábán nem képes megállni. Egyetemet huszonévesként végeztem, és kell pár év munkatapasztalat meg pár hónapnyi fizu ahhoz, hogy egyáltalán meg merjem kockáztatni, hogy akármilyen okból kihagyjak több hónapot a munkából. Közben meg a házassági eskünek gyakran alig van ereje, a pár évig kedves, aranyos pasas meghülyül, és elválik egy 20éves ribizliért, a nőt kirakja a házból, mert "nem fizettél bele egy centet sem"... akkor esetleg gyerekkel, de megtakarítás, munkatapasztalat nélkül mi a kénköves bánatot fog tenni, hogy ne haljon éhen? Pont az olyan naiv 20onéves lánykák szívják meg, akik "jajj, de jó, 35 éves gazdag bőkezű pasi, megígérte, hogy eltart gyerekestül majd, mennyország", aztán 10 év múlva meg költözik haza a gyerekkel az anyjához...