Miből lehet felismerni, hogy egy férfi csak szexre megy, annak ellenére, hogy ellenkezőjét mondja? Milyen jelei vannak ennek?

Egyrészt: a legtöbb férfi arra megy, amire téged alkalmasnak / érdemesnek talál. Tehât legjobban úgy lehet kiszûrni a csak szexre pályázó pasit, hogy meggyôzöd ôket a ralálkozókon, hogy te egy különleges lány vagy, és nem olyan, mint az X elôzô csaj, akivel randizott.

Mondjuk ehhez jellemzôen lényegesen több kell, mint a szokásos nôi jelezgetések, hogy bejön neki a másik - attól se szebbnek, se okosabbnak, se értelmesebbnek, se talpraesetennnek, se szórakoztatóbbnak nem fog ak tartani. Márpedig ezekre kéne rágyúrni, ha azt akatod, hogy a férfiak többnek tartsanak, mint egy újabb rutin körnek.

Emellett elég jól ki lehet azokat szûrni, akiket nem sikerült meggyôznöd arról, hogy te különleges vagy, és érdemes eled nem csak szexben gondolkodni. Egyszerûen kell ehhez egy kölcsönös ismerkedési szakasz, ahol fokozatosan és kölcsönösen egyre jobban megismeritek egymást. Ilyenkor elég jól szûrhetô, hogy kivel érdemesebb komolyabbra fordítani a kapcsolatot, és kivel nem.

Ez a klasszikusan bevállt módszer, és ez az, ami a legtöbb mai nônek eszébe sem jut.

Helyette megy az, hogy egyoldalúan várják azt, hogy udvaroljanak nekik, ami nagyon kënyelmes, csak épp sehol nem kényszeríti rá a tapaszraltabb udvarlót, hogy kiessen a szerepébôl, és az igazi arcát is megmutassa. És mivel ezt valahol ôk is érzékelik, ezért jönnek a taktikák, hogy akkor szándékosan játszom az elérhetetlent, ami két okból is vicces:

- egyrészt sokkal nagyobb valószínûséggel üldözi el azokat a pasikat, komolyan lehetséges társként tekintettek rád. Ha csak dugni akarok egy nôt, akkor kb. letojom, hogy mennyire egyenesen és korrektül áll hozzám, még külön motiváció is, ha nem túlságosan, hiszen így van egy olyan érzete, hogy megérdemli, hogy én se legyek az vele, hát törjük le a szarvát. Ha viszont komolyan bondolnám, akkor piszok szarul esik, hogy a másik nem kezel egyenlô félként.

- A másik probléma meg az, hogy azzal, hogy játssza az elérhetetlent, még kevésbé fogjuk megismerni egymást, fôleg ô engem. Tehát még jobban csökkentette az esélyét, hogy akár kiszûrje, ha csak megjátszom magam, akár annak az esélyét, hogy meggyôzhessen, hogy egy numeránál többre is alkalmas lehet.

- Harmadrészt az elérhetetlenség játszásának megvan az a hátránya, hogy abban nincs fokozatosság. Tehát a legtöbb esetben az van, hogy a nô eljátssza, hogy ôt mennyire nehéz megszerezni, és ha ezt túléled, akkor a végén kb. a karjaidba veti magát, hogy végre egy rendes ember, a herceg, aki kiállta a próbát - és akkor onnantól kezdve kn. azt csinálhayok vele, amit akarok. És ha nem sikerült meggyôzni, hogy dugásnál többet is akarjak (márpedig azzal, hogy játsszod a jégkirálynôt, nem sok esélyed van meggyôzni), akkor az bizony ott már nagyon fog fájni. Ha meg fokozatosan engedted volna közel magadhoz a másikat, akkor valószínû, hogy olyanoor derült volna ki, hogy csak dugni akartalak, amikor kevésbé fájt volna. Vagy lehet, hogy nem is ez lett volna a helyzet, mert meg tudtál volna gyôzni arról, hogy veled érdemes komolyabban tervezni.

Magömlés után hogyan viselkedik veled.

Akkor feküdj le vele amikor neked jó!

Alapszabály amit a nők figyelmen kívül hagynak : Az összes ivarérett egészséges férfi szexre megy,csak vannak kerülőutakon járók ,meg egyenes beszédűek. A tartós kapcsolatot keresők is csak egy biztos és állandóan elérhető lyukat keresnek ,amivel nem kell osztozni . Sajnos a nők olyan szinten buták, hogy hangoztatják hogy legyen a férfi őszinte de elvárják hogy hónapokig hazudozzon (udvaroljon) míg beadják a derekukat. Tisztelet a kivételnek.

Már ne haragudjanak a nők,de szerintük ha nem lenne szex és ösztönös dugási kényszer,akkor melyik férfit érdekelné az egész nőkérdés,meg a női nem?Magasról szarnának a nőkre átnéznének rajtuk mint a síküvegen ,és inkább mennének meccset nézni meg sörözni a haverokkal.

A párválasztás lényege az embernél is, mint minden élőlénynél az utódnemzés. Ennek tükrében tehát nevezhetjük akárhogy, kezdeményezzen bármelyik fél is, első sorban a kapcsolat kezdeményezésének értelme egy másik nem bélivel az esetek 99,9%-ában a párzás.

Amikor társat választunk, vagy társat keresünk akkor az egyetlen cél egy olyan ellenkező nemű egyed kiválasztása, aki majd hozzásegít mindet ahhoz, hogy utódot nemzünk és segíti a felnevelését. Minden dolog ami ehhez segíti hozzá az emberi lényt csak és kizárólag azt a cél szolgálja, hogy a lehető legjobb géneket hordozó párt találjuk meg a magunk számára.

A különbség csak annyi, hogy valaki ezt csábítással és érzelmek keltésével éri el, van akit a külseje vagy társadalmi státusza tesz arra alkalmassá, hogy ne kelljen nagy energiát befektetnie az udvarlásba, és persze vannak olyan férfiak és nők is, akik tudják ezt tudat alatt, és nem is próbálják meg hamis csomagolásba helyezni a tulajdonképpeni célt.

Egyébként pedig az ember az egyetlen állat, amelyik ekkora feneket kerít ennek a dolognak és megpróbál egy ösztönös viselkedésformát valamiféle elvont érzelmi környezetbe helyezni. A többi állatfaj közt is vannak olyanok akik egész életükben együtt maradnak, de ennek nem holmi érzelmek, hanem egyszerűen a reprodukció kényszere és a túlélés az oka. Ha nem kell állandóan hatalmas energiákat elpazarolni arra, hogy megfelelő párt találjon magának, akkor több energiája marad a reprodukcióra (a siker esélye is sokkal magasabb) és a saját életéhez valóban fontos dolgokhoz is mindkét egyednek.