Az információs társadalom korában mennyire elterjedt az online társkeresés? Ti hogy viszonyultok hozzá?

Ezen kívül még egy másik fórumot használok, ami a hobbimhoz köthető, és ismerkedésnél kb ez is az összetartó erő, tehát főleg barátokat gyűjtök.

Itt is szívesen ismerkedem emberekkel, mert akikkel kontaktba vagyok, azokkal jól kijövök. Bár még hozzávágnák egy bizonyos személyt a listámhoz, de ő passzívba van.

És itt is inkább, ismerősök, barátság játszik.

Párkeresés ha kérdés lenne, akkor sem hiszem, hogy interneten oldanám meg. Anyám is és legjobb barátnőm is végigkínlódta ezt az ördögszekeret... és engem inkább riaszt a dolog.

Szóval én szeretek ismerkedni, barátokat ismerősöket keresek. Ennyi.

27N

Nem használok semmilyen online felületet ismerkedésre. Túl sok negatív véleményt és tapasztalatot hallottam és úgy vélem a való élet hozza a lehetőségeket eddig nem volt okom görcsösen keresni. Társat és barátokat is találtam és remélem találok is majd a net nélkül is.

20/l

Mivel már nem kell ismerkednem, így nem, de előtte igen, és ha esetleg arra kerülne újra a sor, hogy párt kéne találnom, akkor is ezt választanám. Én pont élőben nem szeretek ismerkedni.

Egyetemen nem, mert más kalebirű férfira vágyom, mint akik ott vannak, és egyébként sem vagyok társasági ember. A bulik nem vonzanak, mert csak a cigi meg az alkohol számít...

Hobbik vannak, vagyis voltak, csak jött egy egy éve tartó nehéz időszak, talán sikerül kilábalni belőle lassan, de ott annyira nem jött össze meg amúgy is... Ott az a bizonyos házi nyúlra nem lövünk, amit itt is tartok.

Szóval olyan emberek jöhetnek szóba nálam, akikkel úgy nincs közös ismerősi kör, majd max kialakul, nem akarok senkit kerülgetni és rosszul érezni magam.

Utcán lehetne idegenekkel ismerkedni, azt viszont utálom. Utcán azért vagyok, mert megyek valahova.

Az internet azért jó, mert akkor kereshetek párt, amikor azt érzem, vágyom rá. Célzottan. Adatlap és képek alapján egy csomó olyan dolgot le lehet szűrni, ami kizáró ok lehetne, és beszélgetés során, randi előtt meg lehet tudni olyan infókat, amik döntően befolyásolnának a döntésben. Konkrétan megvédem magam attól a csalódástól, hogy egy rendesfiú álcába öltözött véresszájú barommal randizzak. Vagy megkedveljek valakit nagyon, aztán kiderüljön, gyűlöli a kutyákat.

Nekem ez vált be. Randi előtt volt egy képem a páromról, ami szerencsére csak árnyalódott.

Pár jólirányzott kérdés és máris szabadabban megyek randizni :).

Én külsőre elég jól nézek ki (szerintem a top 15-20%-ban biztos benne vagyok) és ezért a társkeresőkön is átlagosan, korrektük teljesítek. Persze nem szupermodell cicababáknál, hanem átlagosan szép lányoknál, akik kb olyan szépek, mint amilyen jóképű én vagyok nagyjából (aztán ez néha kicsit kilenghet felfelé vagy lefelé).

Sosem teszem egyértelművé szavakkal hogy tartós kapcsolatot keresek, mert sokszor van hogy megismerek egy lányt és mégsem találom alkalmasnak arra hogy együtt legyünk. Viszont olyankor is azért jó egyet dugni.

A leghosszabb kapcsolatom az életben 2 éves volt, őt is társkeresőről ismertem meg. Viszonylag introvertált vagyok a nagyvilág felé, de ez nem azt jelenti hogy a nőknél egy csöndes, szótlan, kezdeményezőképtelen, töketlen fa-.sz lennék. Elég jól megtanultam hogy kell bánni velük, hogy legalább eljussak a megszólítástól a bugyi lehúzásáig. Néha tovább is, ha klappolnak a dolgok.

25/F

1-2, Többen próbálkoznak vele, én nem.

3, Mondom, hogy nem

4, Azért, mert sok az átba×ás benne (pl.: fiú vagyok, de lányként hirdetem magamat")

5, Sehogyan sem ismerkedem (34F)