Kinek mennyi volt a leghosszabb?

Mit jelent az, hogy tultenni?

Elfogadni, beletörödni, feladni a remenyt, hogy talan valaha a sors ugy rendeli, hogy ujra egymas karjaiban talaljatok magatokat?

Vagy egyszerüen azt, hogy ugy tudjatok talalkozni es együtt nevetni a multon, hogy az csupan szep emlek, de nincs benne fajdalom? Elsö szerelmemmel, akivel kb. 4 evig voltunk együtt ezen a szinten vagyunk es mind a mai napig megöriztük baratsagunkat. A szerelem pedig csak egy szep emlek köztünk, de egyikönk sem erzi hianyat. Ehhez azert szükseg volt, hogy elteljen egy par ev, de örülök, hogy igy törtent.

Eletem masodik komoly kapcsolata, ami 5 evig tartott es majdnem hazassag lett belöle, hasonlo a helyzet... legalabbis reszemröl. Igaz, hogy kisse meg mindig bosszant, hogy minden külsö tenyezö es komolyabb indok nelkül zatonyra futott a kapcsolatunk, ami annyira varazslatosan folytatodhatott volna, de en azota (szinten evek ota) együtt vagyok egy fantasztikus lannyal, aki miatt ujra hiszek az örök szerelemben. Volt jegyesem, akinek azota ket gyermeke született es habar meg nem hazasok, együtt van a gyermekek apjaval, en voltam elete szerelme (ez azota sem valtozott, mert nemreg volt egy eleg mely beszelgetesünk a temarol). Imadja gyermekeit es szereti apjukat is, de mondta, hogy azt a szenvedelyes tüzet, mint akkoriban nem erezte azota sosem... viszont teljesen lojalis ferjezes, gyermekeihez es ugy van vele, mintha kapcsolatunk csak egy gyönyörü alom lett volna, ami tul szep volt ahhoz, hogy igaz legyen... megha szepnek is tartom, nagyon elszomorit. Szivböl kivanom neki, hogy gyermekei apjaban almai ferfijat talalja, de tudom, hogy sajnos nem ez a helyzet. Egyreszt hianyzik neki a szenvedely, masreszt 2 gyermek es majdnem 6 ev elteltevel meg mindig nem tette tul magat rajtam... es hazudnek, ha azt mondanam, hogy reszemröl is teljes mertekben kihült helye a szivemben.

Kedves kerdezö. Ha ugy kell ertelmezni, ahogyan irtad, akkor igenis tul tettem magam mindegyiken. Sosem kezdtem ugy uj kapcsolatba, hogy az elözö lanyt kerestem benne (de nem is pont az ellenkezöjet), meg akkor sem, ha csupan egy par het telt el a szakitas ota.

Ha arra gondolsz, hogy meg mindig beszelünk egymassal, söt, baratok tudtunk maradni, akkor tisztaban vagyok vele, hogy ez nem egy szokvanyos dolog. De nem jelenti azt, hogy ugyanazok az erzelmek meg müködnek bennünk. Mindegyik lannyal ugy tudtuk befejezni a közös utat, hogy nem alaztuk vagy sertettük meg a masikat. Persze fajdalombol kijutott böven, de nem haragudtunk a masikra, hiszen tudtunk, hogy megtettünk mindent, de egyszerüen nem müködik tovabb. Kölcsönösen nagy hatassal voltunk egymasra es formaltuk egymast. Ez akkor sem valtozik, ha minden kapcsolat megszünne. Hiszen hibaibol tanul az ember (altalaban) es probalja nem ugyanazokat elkövetni az uj kapcsolatben. Azt is tudom, hogy halas lehetek azert elözö es jelen baratnömnek is, hogy ezt megertik es nem feltekenykednek a masikra. Mostani parom pl. kifejezetten jo viszonyban van az elsövel.

Persze megertem es elfogadom, hogy ez nem mindenkinel müködhet es, hogy valaki mashogy gondolja. Remelem, megha mas szemszögböl is, de hasznos vagy legalabb erdekes valaszt tudtam adni.