Pasik/Csajok! Mi az a szint, ami fölött már nem a férfinak kell küzdenie egy lányért, hanem a csaj epekedik a pasiért?

Haldoklik a netem. :D

Szóval:

Erről a cikkről jutott eszembe: [link]

Mondjuk férfiként megmondom őszintén szerintem nem nagy eresztés a csávó. Elég "tapló/börtöntöltelék" feje van (elnézést akit megsértek ezzel, de a véleménynyilvánításhoz jogom van), ráadásul azt sem gondolom, hogy amikor fiatalként csajozott, már akkor annyira gazdag lett volna (a kenuzás amúgy sem annyira "csajozós" sport, mint a foci). Egyetlen előnye van, hogy olyan magas, mint egy villanyoszlop (persze a magasság csak egy tulajdonság, mint itt oly sokszor olvashattuk és az összkép a lényeg...khm..khm). Én mondjuk egy jóval átlag alatti, de tanult/intelligens pasi vagyok (kitalálhatjátok a paramétereimet, kíváncsi vagyok ki fog ráhibázni :D), ennek ellenére bármennyire is furcsán hangzik, nem vagyok irigy erre a Kucserára (miért is lennék feleslegesen irigy, ha úgysem tudok változtatni a genetikámon). Inkább egyfajta furcsa érzés tölt el, ugyanis szűz férfiként el sem tudom képzelni, hogy olyan jól nézzek ki, hogy a csajozás olyan tevékenységet jelentsen számomra, mint egy nagy bevásárlás. A férfiak mellett a nők/csajok véleményére is kíváncsi vagyok, elsősorban abból a szempontból, hogy ti ilyen szituációban (tehát amikor ti kezdeményeztek) őszintén és komolyan, mit éreztek belül?

A lényeg ebben rejlik: "A kisujját sem kellett mozdítania."

És ő maga kimondottan béna volt a csajozásban, a nők viszont csak úgy spontán odamentek hozzá.