Miért érzem magam mégis rosszul?

Az, oké, hogy nem kell mindig egymás nyakán lógni, és nem is kell pl. egy helyre menni dolgozni, DE a furcsa viselkedésed miatt szakítani, plusz még ezek után rosszul érzeni magadat?

Azért érzed úgy, szerintem, mert lehet, hogy túl reagáltad a dolgot, és most emiatt sajnálod, hogy szakítottál vele.

Antiszociális vagy? Változz meg!

Hogy akarsz te párkapcsolatot így? Tudod, a felek egy idő után összeköltöznek, ez a természetes. Ha erre kerül a sor, akkor is fel fogod húzni a nyúlcipőt és inkább lelépsz?

Rossz fajta emberrel kerültél össze, akikkel nem vagytok egymáshoz valóak.

Én régen mindig azt hittem hogy velem van a baj, hogy a lányok azt várják el hogy heti 4-5 napon találkozzunk és ráadásul minden nap beszéljünk egymással. Meg már pár hónap után az összeköltözésről és hasonlókról beszélnek.

Kiderült hogy nem így van. Megismerkedtem egy lánnyal, akivel heti 2-3-szor találkozunk és a találkozásainkon kívül nagyon ritkán beszélünk egymással. Én vettem el a szüzességét ráadásul (ő 19, én 22 éves vagyok). Nagyon jól megértjük egymást és jól érezzük magunkat ha együtt vagyunk. De nem akarunk egymás nyakán lógni és tudjuk hogy van fontosabb is az életben a párkapcsolatnál. Nekem ő a tökéletes partner, mert megvan közöttünk a kellő intimitás és megértés mellett a kellő távolság és a másiknak való élettér hagyása is.

22/F

2. vagyok.

Először érzem úgy, hogy egy lánynak igazán a belsejébe vagyok emiatt szerelmes és a külcsíny szinte semennyire nem játszik szerepet.

Írtam is egy szóval is, hogy miatta változz meg?

Szerintem nem!

Magad miatt változz meg! Te vagy egy antiszociális egyén, nem ő. Neked lesznek még ebből bajaid. Tehát egyértelmű, hogy magad miatt célszerű megváltozni.

De ha nem érdekel az egész, az is jó. A te életed.

Mi?

Én azt mondtam hogy az a baj, hogy még nem találtál olyan lányt, akikkel megegyeznek a vágyaitok

Magyarázd már el nekem légyszíves:

ha nem is akartál belekezdni, akkor mi a fenének adtál neki egy esélyt? Most saját magadnak mondasz ellent?

Ha valamit nem akarok, akkor még esélyt se adok neki, mert nem látom értelmét. De ha már esélyt adsz neki, akkor legalább ne írd azt, hogy nem is akartál belekezdeni. Mivel a kettő üti egymást és úgy jön le teljesen, hogy csak szánalomból adtál egy esélyt, mert nem volt más.