Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lenne-e értelme próbálkozni nála, vagy hagyjam őt is a francba?
Röviden, tömören megpróbálom leírni.
22 éves srác vagyok, nem nézek ki éppen túlzottan jól, és visszahúzódó is vagyok (pontosabban inkább a szociális fóbiához van ez már közel). Magyarán teljesen fölöslegesnek tartom megpróbálni az ismerkedést random idegenekkel, így eddig magamtól soha nem is mentem oda senkihez.
Most diákmunkán vagyok, ahol van egy lány, akivel beszélgettem kétszer. Ugyanolyan félénk, mint én (csak értelemszerűen én legalább tettetni megpróbálom az ő jelenlétében a határozottságot), végtelenül aranyos és kifejezetten tetszik. Ő viszont, ahogyan észrevettem, nem különösebben van oda értem. Folyamatosan mosolyog, ha mondok valamit, akkor azon rendszerint nevet, de mindenki mással is ugyanígy viselkedik, szóval ebből sokat nem lehet levonni. Neten nem válaszol (nem is igazán van fönt), illetve semmi jelét nem adja annak, hogy ő szeretne velem időt tölteni (meg lehet tenni ezen a munkahelyen... mármint nyilván nem semmittevés mellett beszélgetni, de... na, értitek).
Ez a passzívsága vajon betudható annak, hogy visszahúzódó ő is, és hagyjak időt neki, vagy könyveljem el, hogy vele se lesz semmi -vélhetően a kinézetem miatt- és még csak arra se ad esélyt, hogy megismerjem? Eddigi tapasztalataim alapján utóbbi, csak mivel személyiség alapján passzolnánk, ezért talán megérne egy próbát.
válasza:"Most diákmunkán vagyok, ahol van egy lány, akivel beszélgettem kétszer."
Kétszer!
Hát figyelj, ezek alapján nekem a húspultos sráccal bensőségesebb a viszonyom.
Lehet ismerkedni, beszélgetni, aztán majd kialakul valami, vagy nem. De nem kell két db beszélgetés után ajtóstul a házba rontani...
válasza:beszéljünk a tényekről.
semmit nem akar tőled.
bizonyíték:
az emberek tesznek azért amit akarnak. akármilyen visszahúzódó valaki, a maga módján, még csetlő-botló módon is de tesz valamit az ügy érdekében.
jelen esetben (párkapcs alakulásának esetén) ez a "közeledésben" nyilvánul meg.
kapsz tőle KITÜNTETETT FIGYELMET? ami csak neked szól?
keres SAJÁT MAGÁTÓL?
ez utóbbi 2 jel totális bizonyíték (sok más bizi mellett) arra, h bejössz neki, vonzódik hozzád.
ha ezek nincsenek, akkor annyi.
kiegészítés:
rutin és élettapasztalat kell ahhoz, hogy a közeledés és közeledés között is meglásd a különbséget, valamint, hogy a saját vágyaidat urald, hogy ne befolyásolják a helyzetfelismerő képességed.
Hm, hát... sokkal előrébb nem vagyok, az az igazság. :D
#1
"De nem kell két db beszélgetés után ajtóstul a házba rontani..."
Oké, ezek azért több órán át tartottak, tekintvén, hogy nyolc órán keresztül ott vagyunk egymás mellett. Az viszont igaz, hogy lehetne még ismerkedni, csak az úgy nehéz, hogy körülöttünk vannak még csomóan.
#2
Ebben is van igazság, és én inkább erre tippelnék. De akkor most mit kéne csinálnom? Lehet ilyenkor azt mondani, hogy "törődj azzal, aki foglalkozik is veled" - nos, olyan viszont még soha nem volt, és vélhetően nem is lesz, mivel ugye, mint tudjuk, a nőknek a külső csak másodlagos, amennyiben a férfi humoros, határozott(ságot képes színlelni) és kedves...
Na, mindegy, lehet, hogy januárban még megpróbálok valamit összehozni a helyzetből, de ezúttal, ha az idő eljön rá, konkrétan meg is mondom majd neki, hogy mit akarok, és akkor legalább kiderül, hogy mi baja van velem mindenkinek. Mert eddig mindenki csak arra volt képes, hogy szó nélkül eltűnjön a netről, élőben meg így nem is tudtunk találkozni.
válasza:". De akkor most mit kéne csinálnom?"
fájdalmas, de túl kell lépni rajta, nem törődni vele, továbbmenni.
"Lehet ilyenkor azt mondani, hogy "törődj azzal, aki foglalkozik is veled"
ezt mindig is barom dumának gondoltam, mert lehet törődne veled egy 200 kilós, de ő nyilván nem kell. soha nem az számít, ki törődik velünk hanem, h AZ TÖRŐDIK-E VELÜNK AKIT SZERETNÉNK....
egyébként a nők legnagyobb baja, h pont az nem jön aki (szerintük) kéne. 200 jelentkezőből seki nem kell nekik, és sírnak, h "nincs senki" (jah, h senkinek nézik a 200 próbálkozót)
"fájdalmas, de túl kell lépni rajta, nem törődni vele, továbbmenni."
De MINDEN LÁNYON túl kell lépni és nem foglalkozni vele? Már kezdem unni, hogy minden ismerősömnek az a legnagyobb baja, hogy mit adjon a szerelmének karácsonykor, meg lassan az eljegyzés meg mittudomén, nekem meg addig is csak egyszer sikerült eljutnom lánnyal, hogy kézen fogva sétáljunk (csókról és egyébről szó sincs továbbra se). Nekem tényleg csak az jut, hogy az élet a szart az arcomba lapátolja, csak azért, mert nem vagyok tip-top jóképű gyerek? Nem, nem fogom hagyni.
Lehet, hogy újabb pofára esés lesz ebből is, amiből eddig minden évből kitelt és minden évben megfogadtam, hogy soha többet nem próbálkozok lánynál, még ha egyedül maradok egész életemre, akkor se, de nem érdekel. Köszönöm, hogy észhez térítettél, még ha nem is ez volt a célod! :D
"mert lehet törődne veled egy 200 kilós, de ő nyilván nem kell. soha nem az számít, ki törődik velünk hanem, h AZ TÖRŐDIK-E VELÜNK AKIT SZERETNÉNK...."
Igazából ha a 200 kilót költői túlzásként érted, akkor engem nem érdekel egy kis fölösleg. Rajtam is van (173 centihez ~83 kiló), ennyi szerintem bőven belefér a másik oldalról is.
válasza:"De MINDEN LÁNYON túl kell lépni és nem foglalkozni vele?"
finom, apró de jól érthető jelzéseket adhatsz, de ha nem reagál, akkor tényleg hagyd, mert ha nem akkor erőszakoskodásnak fogja megélni.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!