Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit gondolsz egy olyan nőről/férfiról, aki senkitől sem fogad el soha szívességet?
Jelen esetben mindegy a személy neme. Ha férfi vagy, gondold azt, hogy az illető személy nő. Ha nő vagy, gondold azt, hogy az illető személy férfi. Szemléltetem néhány példával:
1. Ha valaki (barát, rokon, ismerős, szomszéd stb.) felajánl neki egy nagyon jó állást, akkor olyan érzés támad benne, hogy ezért a szívességért neki majd örökösen hálálkodnia kell. Úgy érzi, ha elfogadna egy jó lehetőséget, akkor azzal alá rendelné magát a felajánló személynek, s ezzel ő kevesebbnek érzi magát.
2. Ha költözésnél a barátai felajánlanak neki egy délutánt az összepakoláshoz, megköszöni, de egyedül is meg tudja oldani.
3. Ha új városba megy, ingyen autót felajánlanak neki a barátai, amíg rendeződik a költözés, de ő elutasítja, mert bevallása szerint meg tudja oldani.
Szóval összességében azt az érzést mindig el akarja kerülni, hogy valakinek adósa kell legyen, nem szeret tartozni senkinek, nem szeret senkitől sem szívességet, segítséget kérni, nem tudja kihasználni az embereket. Önmaga alakítja sorsát, egyedül járja útját, és soha senkire sem támaszkodik. Gyűlöli, ha valakitől kap valamit, ezt ő nem tudja elfogadni. Inkább adni szeret, de azt nagyon, viszont cserébe sem vár soha semmit.
Azt gondolnám, hogy rosszak a tapasztalatai ilyen téren, vagy akik felajánlják a segítséget, velük nincs túl jó kapcsolatban és inkább nem fogad el tőlük semmit.
Ezen felül az első pontodra külön is reagálnék. Életem első jelentősebb munkahelyén történt olyan, hogy a vezetőség összekapott, és az egyikük távozott a cégtől, akik rajta keresztül kerültek oda, nekik szintén menniük kellett, függetlenül attól, hogy egyébként mennyire álltak szoros kapcsolatban. Én akkor még diák voltam, bár ezt a munkát nem diákmunkaként végeztem, hanem volt egy lazább évem a főiskolán. Nagyon megmaradt viszont bennem ez az egész szituáció. Illetve valahogy mindig olyan érzés volt bennem, hogy nem akartam valakinek a valakijeként beülni egy munkahelyre, saját erőmből akartam érvényesülni. Még az sem változtatott ezen, hogy nőként olyan szakmát tanultam, ahol sokkal könnyebb lett volna ismeretség révén, de nem éreztem volna igazi sikernek, mint így, hogy évekig apránként haladtam előre, és a magam erejéből értem el az elismerést.
1. Igen, voltam már ebben a helyzetben, nem is egyszer, de tényleg jobb volt, mint a semmi!
2. Költözés tényleg olyan dolog, hogy ha meg tudja oldani egyedül,akkor inkább oldja meg az ember egyedül.
(Speciel én segítettem már másnak,de nem fogadnék el segítséget, mert nem szeretném, ha látnák a cuccaim a közeli barátaim. Nem mintha félteném a dolgaim,csak valahogy nekem ez privát dolog).
3. Ez is számomra olyan, hogy más AUTÓJÁT soha semmilyen körülmények között nem vezetném,mert érték, és nem szeretnék másnak bajt okozni, illetve magamnak sem anyagi kárt! (balesetet,bármit,veszélyeztetni másokat... akkor már inkább autó nélkül maradok, vagy a szüleimét kérném kölcsön, az övékét talán nem félteném úgy).
Kérdező: olyan mint én :)))),másnak szívesen segít bármibe, de mástól nem fogadna el semmit, mert tudja, hogy a szívesség adás(saját tapasztalatból) mennyi lemondással és energiával jár!!!!
Azt, hogy kap valamit, ha akár egy kis születésnapi ajándékra,meglepetésre érted,azt természetesen el kell fogadni. Szívességet és pénzt pedig maximum szülőktől, nagyszülőktől mástól nem.
30N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!