Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Valaki tetszik is meg nem is, ti éreztétek már ezt?
Sokszor éreztem már azt, hogy van egy lány aki tetszik, de később rájövök, hogy mégse tetszik annyira, mondok példákat.
Egyik közértben dolgozott egy lány, aki többször megnézett, kedvesen rám mosolygott, láttam rajta, hogy bejövök neki, aztán terveztem, hogy valahogy leszólítom vagy facebookon megjelölöm aztán később, már nem is tetszett annyira és már nem is akartam megismerni.
Másik példa meg társkeresőn volt ráírtam egy lányra, hogy megismerném, de aztán ugyanezt éreztem nála és elmondtam neki, hogy nem őt keresem. Eléggé megsajnáltam, mert nagyon tetszettem neki, rosszul is éreztem magam emiatt.
Többször éreztem már ezt és úgy érzem, hogy nem érdemes ilyenbe belemenni, mert lehet kapcsolaton belül is ezt tenném és én nem szeretnék senkit se megbántani.
Kíváncsi vagyok hasonló történetetekre, akár a másik nemből is és végül, hogy döntöttetek,
válasza:
válasza:Arról van szó, hogy külsőre először bejön, később pedig már nem igazán?
Fordítva már megesett.
válasza:Az első esetnél igen, mert nem ismertem csak láttam. A másik esetnél meg mindkettő, terveztem hogy randizni fogok vele, sokat beszélgetünk telefonon, de valahogy nem éreztem semmit iránta, hogy tetszene és eltöltetnék vele egy napot.
Most is társkeresőzök, de mostanában eléggé pang az egész sajnos, jó lenne valakit találni, aki tényleg tetszik és nem merül fel bennem ilyen, hogy nem tetszik annyira.
válasza: válasza:Ha csak erre akarsz kapcsolatot építeni, akkor jobb, ha nem teszed. Az teljesen természetes, hogy hangulatunktól függően hol ilyennek látjuk a másikat, hol olyannak. Én ha boldog vagyok, akkor a páromat a világ legvonzóbb pasijának látom, ha rossz a hangulatom, akkor viszont épp csak átlagosnak. Ez mindig tőlem függ, a saját belső állapotomtól.
De objektíven is: egy párkapcsolatban az ember nem lehet állandóan tökéletes, igenis van, hogy gyűrötten ébred, hogy beteg, vagy más miatt nincs épp a legjobb formájában. Plusz a korral a külső változik... mindenkinél.
Érett emberek ezzel tisztában vannak, és nem alapoznak CSAK a külsőségekre párkapcsolatot.
Igen, nekem is volt ilyen. Tudom, hogy miről beszélsz. Én kamasz koromtól úgy 19-20 éves koromig voltam ilyen. Későn érő típus vagyok. Testileg fejlett, de személyiségem még kiforratlan volt egy kapcsolathoz.
Ha előtte voltak más korszakaid, vagy idősebb vagy, lehet, hogy a lelkedben most épp nincs rend. Ne aggódj, ne érezd magad rosszul emiatt, éld az életedet!
Én is későn érő típus vagyok igazán 18-19 éves koromra kezdtek érdekelni a lányok és úgyérzem, hogy most 25 éves koromra értem meg igazán, előtte elég gyerekes voltam.
Nem érzem rosszul magam emiatt, de másoktól kapok leszólásokat, hogy mennyire válogatok meg mennyire fenn hordom az orrom, túl nagyok az igényeim stb. Mikor csak boldog szeretnék lenni valaki mellett, akivel akár a közös jövőt is tervezhetném. Pedig nem csak az úgymond "fullos" nők jönnek be, de valamiért mindig erre következtetnek tévesen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!