Szerintem ez már r*hadt gáz, már én érzem cikinek az egészet. Mire jó ez? 21n

Megindult valami köztem és egy srác között. Tudom, mivel mondta, hogy szimpatikus vagyok neki, illetve tetszem is elégé, szinte mindig dicsérget, meg többször full zavarban.

Ha összetalálkozunk, idegesnek tűnik, de kedves, aranyos, bár mindig siet...

Többször alakítom úgy, hogy kint lófrálok, nem messze tőle, hogy odajöjjön köszönni legalább.

Van úgy, hogy magától odajön, megkeres, de van, hogy teszi a dolgát, eltiplizik néha, az az érzésem, hogy inkább elkerül, kikerül engem.

Ez engem irritál, illetve nem is értem a dolgot. Jóban vagyunk, tetszem neki, jókat beszélgetünk, meg szeretne is velem beszélgetni, komolyabban is, mégis "bújócskázik", elsunnyog, mint akin szemellenző van... Én meg lesem, hátha odajön, lesz valami és ez már rohadt ciki.

Minek mondja, hogy "majd beszélünk", ha csak húzza az időt?

Szerintem ez nem normális... Mondja, hogy beszéljünk, de nem szakít rá időt. Ha beszélünk is fura, ideges, látszik, hogy feszült, nem tud mit kezdeni magával pedig max. 5 percet trécselünk.

Ha nem jönnék be neki, nem mondana dolgokat, akkor azt hinném azért ilyen vakarózós, mert nem tetszem neki, ezért kerül olykor. De így?

Én kislány koromban csináltam ezt max., de mi már 20-on évesen vagyunk.

Ez a majd beszélünk pl. alig 2 hónapja tart... Mármint személyes, szemtől szembe beszélgetésről lenne szó. Ez nagyon gáz...

Szerintetek miért húzza az időt?

Márkor, régebben olyan lazán beszéltünk, egyik napról a másikra most meg kínlódik, pedig közelebb került azóta hozzám.

Mondja minden alkalommal, hogy majd beszélgetünk, aztán semmiből semmi. Látom rajta, hogy tetszem neki, olykor totál zavarban van, akkor miért ilyen? Ez annyira logikátlan.

Miért van ez?