Regisztráltam társkereső oldalakra, mert szeretnék egy komoly kapcsolatot, de sajnos még soha sem volt senkim. Azokon az oldalakon is a legtöbb személy igen elutasító még válaszra sem méltatnak, vagy nem akarnak semmit sem csak úgy fent vannak?

Én nőként próbálkoztam, soha többet. Ez nem egó növelés, hanem inkább egó lehangolás. Pedig nincsenek nagy igényeim.

Mit írnak a férfiak:

- Laza szexkapcsolatban benne lennél-e?

- "Nicsen nöm. És már szerintem nem is lessz."

- "Sose kellek senkinek."

Vagy jön a bemutatkozó szövegem kifordított változata. "Úr isten, én is imádok főzni" meg "Szent ég, totál összeillünk, én is élek-halok George Orwellért"

Egy-két férfival randizni is elmentem, de beteg dolgok történtek. Nyomoztak utánam, hívogattak telefonon, jött, hogy "Fent voltál Facebook-on, és nem írtál rám!" (Épp, hogy ismerlek, ember...)

Én nőként már inkább nem teszem ki az ablakba, hogy társat szeretnék magamnak, mert a férfiak többsége azt gondolja, hogy akkor nekem mindegy.

Aki társat szeretne, az igenis dolgozzon magán: menjen el sportolni, olvasson, főzzön, tanuljon. Egy kapcsolatnak az a lényege, hogy fejldjünk érte, általa.

Viszonylag jóképű és magas is vagyok, mégse "méltatnak" válaszra (max. kövér és csúnya lányok jelölgetnek be, de gondolom ők mindenkit, hátha valakivel végre lesz valami...).

Élőben sokkal szebb nők megnéznek maguknak és flörtölnek velem, akkor minek törjem magam ilyen sz*r online oldalakon magukat királykisasszonynak gondoló átlagos nőkkel?

A nők esélyei teljesen màsok?

Abba kellene belegondolni, hogy minden heteroszexuális kapcsolatban ami tàrskeresőről indult, abban van egy nő és egy FÉRFI is.

A lehetőség egyformàn adott.

"A nők esélyei teljesen màsok? "

szóval nem látsz különbséget e két dolog között? :

1 - neked kell állásinterjúkra járnod

2 - téged keresnek fel otthonodban a munkáltatók, hogy dolgozz náluk.

sztem óriási a különbség....